Augusztus 24. és szeptember 5. között Tokióban rendezik meg a XVI. nyári paralimpiai játékokat. A 2020-ra tervezett paralimpiát a mozgalom történetében először – a koronavírus-járvány miatt – el kellett halasztani, és biztonsági okokból zárt kapuk mögött, nézők nélkül rendezik meg.
A paralimpia a fogyatékkal élő emberek számára rendezett legismertebb nemzetközi sportverseny, amely az olimpiai játékok mintájára jött létre. (A siketlimpia és az értelmi fogyatékosok speciális olimpiája nem tartozik a paralimpiához.) A paralimpia kifejezést, amelyet hivatalosan először az 1988-as szöuli játékokon használtak, eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később az előtagot a görög para (hasonló) szóval helyettesítették, utalva az ép versenyzőkével egyenrangú, párhuzamos játékokra. A paralimpiák mottója: A lélek mozgásban. Szimbóluma a három ecsetvonáshoz hasonló, egy központ körül mozgó agito (a latin szó jelentése: mozgásba hozok), az alakzatok színe piros, kék és zöld, mert ezek a nemzeti lobogókban leggyakrabban használt színek. A láng meggyújtásához használt fáklya lényegében megegyezik a nyári olimpiai játékok megnyitóján használttal. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) 2001-ben megállapodott abban, hogy 2012-től mindig két héttel a nyári olimpiai játékok után, annak versenyhelyszínein rendezik meg a paralimpiát.
A koronavírus miatt egy évvel elhalasztott tokiói olimpia nyitóünnepségével hivatalosan is elkezdődik 2020 helyett 2021-ben a XXXII. nyári olimpia.
Az „Érzelmek által egyesülve” (United by Emotions) című hivatalos program egy videóval, valamint az azzal összekombinált élő előadással kezdődött, majd egy újabb videó következett, benne a 2013-as eredményhirdetéssel, amikor a japán főváros elnyerte a 2020-as játékok rendezési jogát. A felvételek aztán a felkészülést, az építkezést és a tervezést voltak hivatottak megmutatni, azonban a 2020-as esztendőnél baljós hangulatúvá vált a zene, és a sötét árnyalatú képekkel a koronavírus-járványra utaltak a készítők. A 2021-es év megjelenítésekor viszont az újrainduló világot szimbolizálták a videóban, miközben bemutatták, hogy a különböző sportágakban szereplő versenyzőknek mennyi akadályt kellett leküzdeniük, hogy ott lehessenek Tokióban.
A küzdőtéren egy sportoló szobakerékpáron, egy másik egy evezőpadon, egy harmadik pedig egy futópadon edzett, miközben tőlük távolabb több hasonló „sportoló” is ugyanazt az edzésmunkát végezte. A „Külön, de nem egyedül” című rész a hivatalos műsorfüzet szerint azt volt hivatott szimbolizálni, hogy a sportolók a világ minden táján külön tréningeztek a pandémia ideje alatt, de egy láthatatlan kötelék még ekkor is összekötötte őket.
Egy látványos fényjátékkal tarkított táncos előadásban a test, az izmok és a szív munkáját mutatták be a küzdőtéren a táncosok, akik a produkcióhoz gumiköteleket is használtak.
A himnusz előtt bemutatták a megnyitó két díszvendégét, Naruhito japán császárt, valamint Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökét. A himnuszt az ázsiai szigetország egyik leghíresebb énekesnője, Misia énekelte el, ezt megelőzően a küzdőtérre vitték a japán nemzeti lobogót. A zászlót négy japán olimpikon, egy fogyatékossággal élő, valamint egy ápolónő vitte el a tartórúdhoz, melyre felvonták a himnusz közben.
Újabb táncos produkció, valamint egyperces csend következett a koronavírus-járványban elhunytak emlékére, majd a küzdőtér közepére került az olimpiai ötkarika, az előadás ezen részét pedig tűzijáték zárta.
A sportolók bevonulását egy szimfonikus zenekar „készítette elő”, majd – elsőként Görögországgal – elkezdődött a küldöttségek megérkezése. A magyarok 143.-ként értek az Olimpiai Stadion küzdőterére, a zászlót Cseh László négyszeres ötkarikás ezüstérmes és kétszeres világbajnok úszó, valamint Mohamed Aida tőrvívó vitte, aki hazai rekorderként hetedszer vehet részt nyári játékokon – az olimpiák történetében először volt két zászlóvivő. A nők piros-fehér-zöld, kimonószerű ruhában vonultak, míg a férfiak sötétzöld nadrágot és piros-fehér-zöld felsőt viseltek. A magyar csapat 173 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a japán metropoliszba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk.
A bevonulás után egy videós összeállításban a 100 éves Keleti Ágnes is feltűnt, mint a legidősebb élő olimpiai bajnok. Ezt követően a sportolók kört alkottak, annak közepére behozott színes kockák pedig előbb egy várost, majd pedig a tokiói olimpia logóját szimbolizálták. Közben a stadion felett 1824 drón segítségével a levegőben is megformázták az emblémát, illetve a drónok ezt követően földgömbbé „alakultak”. John Lennon „Imagine” című slágere csendült fel a Szuginami gyermekkórus, valamint világhírű énekesek – Alejandro Sanz, John Legend, Keith Urban és Angélique Kidjo – előadásában, majd következett az olimpiai szervezőbizottság vezetőjének, Hasimoto Szejkónak, illetve a NOB elnökének a beszéde. A köszöntők után Naruhito császár hivatalosan is megnyitotta a nyári játékokat, majd az olimpiai zászló is megérkezett a stadionba, aztán az ötkarikás játékok himnusza, valamint különböző fényekkel megvilágított, papírból készült galambok „reptetése” következett. A műsor végén Tokió is bemutatkozott, és megérkezett az olimpiai fáklya is, mellyel Oszaka Naomi négyszeres Grand Slam-tornagyőztes teniszező a Fudzsi-hegyet formázó építmény tetejére sétált és meggyújtotta a lángot.
Az augusztus 8-ig tartó tokiói olimpián 206 nemzet több mint 11 ezer versenyzője vesz részt.
