Üzleti alapon Barátság Világjátékokat rendez szeptemberben Oroszország, reményeik szerint a párizsi olimpia bajnokai közül is többeket sikerül majd megnyerniük a részvételre. A szervezőbizottság vezetője közben hangzatos kijelentést tett, és prostituáltnak nevezte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első emberét. Az orosz sportvezetés pedig döntést hozott honfitársaik párizsi részvételéről, és arra jutottak, hogy nem lesz bojkott.
Nincs az az ország vagy szövetség, erő és hatalom, amely képes lenne megakadályozni Oroszországot a Barátság Világjátékok megrendezésében, a megoldás labdája a NOB térfelén pattog. Véglegesnek tekinthető a nagyszabású nemzetközi sportesemény – amolyan kicsinyített olimpiai utánzat – szeptember 15–29-i időpontja, ahogy az is, hogy 36 sportág képviselői 21 színhelyen mérik majd össze a tudásukat. Házigazdaként Moszkva, a főváros és Jekatyerinburg, Oroszország negyedik legnagyobb települése készül fel a rendezés feladataira.
Az orosz kezdeményezés kényes témája is napirendre kerülhet a NOB Végrehajtó Bizottságának legközelebbi ülésén, amelyre március 19. és 21. között kerül sor. Ennél sokkal fontosabb témaként vitathatják meg újra Oroszország és Fehéroroszország sportolóinak feltételekhez szabott részvételét a párizsi olimpián. A NOB már tavaly decemberben világossá tette, hogy ez a két ország nemzeti csapatával, más szóval küldöttségként semmiféle körülmények között nem vonulhat fel az ötkarikás versenyek július 26-i megnyitóünnepségén, ugyanakkor nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy sportolóik egy része – ha nincs kötődésük a katonai eseményekhez – semlegesként, címerét és zászlóját nem használva ott lehessen más nemzetek olimpikonjai mellett a nyári játékokon.
Fordulatot aligha hozhat, mégis említést érdemel, hogy néhány nappal a Végrehajtó Bizottság ülése előtt Oleg Maticin, Oroszország sportminisztere úgy nyilatkozott, hogy országának nem áll szándékában bojkottálni az idei olimpiai játékokat.
Nem csukhatjuk magunkra az ajtót, a bezárkózás helyett a párbeszéd lehetőségét kell fenntartanunk, abban a reményben, hogy a NOB döntéshozói új ajánlásokat tesznek és a részvétellel kapcsolatos előremutató döntéseket hoznak – jelentette ki az orosz sportdiplomata.
Kijev bojkottálhatja a párizsi olimpiát, ha orosz és fehérorosz sportolók is fognak versenyezni. Az ukrán sportminiszter az iráni sportolók problémáját is felvetette, mivel országuk harci drónokkal látja el Oroszországot.
December 8-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Thomas Bach bejelentette oroszok és fehéroroszok részvételét a 2024-es franciaországi olimpián azzal a feltétellel, hogy semleges státuszban, állami jelkép nélkül indulnak – írta a Kyiv Post.
Az ukrán sportolók szerint a döntés nem megy elég messzire, mivel a résztvevők egy része továbbra is támogathatja Oroszország invázióját, annak ellenére, hogy semleges zászló alatt versenyez.
Ennek előzménye, hogy egy hónappal Ukrajna megtámadása után egy orosz tornász, annak ellenére, hogy semleges zászló alatt versenyzett, egy Z szimbólumot ragasztott az egyenruhája elejére, amikor felállt a dobogóra egy katari versenyen.
Az egyes sportolókat nem lehet megbüntetni kormányaik tetteiért – hívta fel a figyelmet Bach. Kiemelte, hogy az orosz–ukrán háború egy a 28 konfliktus közül, amely épp a világon zajlik, és az összes sportoló békésen versenyez egymással.
Bár Fehéroroszország és Oroszország csapatai nem indulhatnak Párizsban, és emiatt jelenleg 11 sportoló felel meg az olimpiai részvétel feltételeinek (nyolc orosz és három fehérorosz), Ukrajna mégis elégedetlen a NOB döntésével.
Matvij Bidnyij, Ukrajna megbízott ifjúsági és sportminisztere és ukrán sportolók nyílt levelet írtak az orosz sportolók versenyzésének megtiltásáért, a NOB azonban egyelőre nem válaszolt.
A Kyiv Postnak adott exkluzív interjújában Bidnyij kijelentette: Ukrajna továbbra is abban reménykedik, hogy az oroszok és a fehéroroszok még „semleges” státuszban sem indulhatnak. Kiemelte: az ukrán kormány és a sporttársadalom folytatni fogja kampányát.
A beszélgetésben kitért arra is, hogy Irán harci drónokat küldött Moszkvának, melyeket bevetnek a harcban. Kiemelte, tiltakoznak ez ellen is, de a NOB nem tartja napirenden a témát.
Nancy Faeser német sportminiszter arra kéri a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az orosz és fehérorosz sportolók hátterét a 2024-es párizsi olimpiai játékokra – közölte a Politico.
Nancy Faeser, Németország sportminisztere felszólította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy alaposan vizsgálja meg a jövő évi párizsi olimpiai játékokon részt vevő orosz és fehérorosz sportolók hátterét. Faeser a NOB azon bejelentésére reagált, miszerint az orosz és a fehérorosz sportolók semleges színekben indulhatnak a 2024-es olimpián.
Faeser, aki egyben Németország belügyminisztere is, hangsúlyozta, hogy a NOB-nak alaposan ki kell vizsgálnia a sportolók hátterét.
Ragaszkodott ahhoz, hogy kizárjanak minden olyan résztvevőt, akiről kiderül, hogy támogatja Vlagyimir Putyin elnök háborúját, vagy bármilyen kapcsolatban áll az orosz kormánnyal vagy annak katonai erőivel.
Nyilatkozatában Faeser aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Putyin esetleg kihasználja a párizsi olimpiai játékokat a propagandájának a terjesztésére.
A NOB tavaly márciusban vetette fel, hogy a nemzetközi sport újra integrálhatná az orosz és fehérorosz sportolókat, mint semleges zászló alatt versenyző egyéneket. Ennek feltétele az volt, hogy ne támogassák a háborút, és ne álljanak szerződésben sem katonai, sem nemzetbiztonsági ügynökségekkel. A NOB tájékoztatása szerint eddig 11 sportoló – nyolc orosz és három fehérorosz – kvalifikálta magát a 2024-es párizsi részvételre.
Tizenkét orosz versenyző is versenyezhet a magyarországi karate-világbajnokságon, amelyet keddtől vasárnapig rendeznek a Papp László Budapest Sportarénában.
Az ukrajnai háború miatt a nemzetközi sportéletben különböző korlátozások sújtotta orosz sportolók semleges színekben indulhatnak a magyar fővárosban, miként a fegyveres konfliktusban Moszkvát támogató Fehéroroszország karatésai is, akik közül nyolcan szerepelnek a vb-n.
A világbajnokságra – amint az a pénteki budapesti sajtótájékoztatón elhangzott – eddig 114 ország 1235 versenyzője adta le nevezését. A magyar színeket 22 fős karate és 18 fős parakarate-válogatott képviseli.
Az első két napon küzdelemben és formagyakorlatban is az egyéni selejtező zajlik, csütörtökön és pénteken a csapatok selejtezőjét rendezik meg, szombaton és vasárnap pedig a bronzmérkőzések és a döntők következnek.
A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság az orosz részvétel teljes betiltása ellen szavazott – írja a Sky News. Ez lehetővé teszi, hogy a versenyzők vagy teljes jogú résztvevőként – az országukat képviselve – vagy semleges sportolóként indulhassanak a 2024-ben Párizsban megrendezésre kerülő eseményen.
A bizottság tagjai 74-65 arányban (13 tartózkodás mellett) elutasították a Nemzeti Paralimpiai Bizottság Oroszország teljes kitiltására irányuló indítványát. Az orosz és belarusz sportolók 2022 novemberében nem indulhattak a paralimpián.
A döntés azután született, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) úgy döntött, hogy visszaengedi az általa szervezett versenyekre az U17-es orosz futballválogatottakat. Az ukrán futballszövetség válaszként elítélte az UEFA határozatát, és bojkottot jelentett be, amihez az angol és a lengyel szövetség is csatlakozott.
Tatyjana Kasirinát megfosztották a 2014-es kazahsztáni világbajnokságon női ólomsúlyban felállított valamennyi világcsúcsától is.
A doppingvétség miatt nyolc évre eltiltott orosz súlyemelő, Tatyjana Kasirina a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) friss határozata értelmében három világbajnoki, három Európa-bajnoki címétől és számos további győzelmétől kénytelen örökre búcsút venni, amelyeket 2013 és 2017 között szerzett.
A CAS ítélete – amelyről az insidethegamnes.biz szakportál számolt be – azt is jelenti, hogy Kasirinát megfosztották a 2014-es kazahsztáni világbajnokságon női ólomsúlyban felállított valamennyi világcsúcsától is. A független sportjogi testület az után határozott az ügyben, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) fellebbezést nyújtott be az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) fegyelmi bizottságának azon döntése ellen, amely Kasirinát minden doppingvétség alól felmentette.
A hosszú időn át a világ legerősebb női súlyemelőjeként számon tartott sportolót 2020 novemberében ideiglenesen felfüggesztették tiltott anyag vagy tiltott módszer használata vagy használatának kísérlete miatt. Nyolc hónappal később a RUSADA-testület viszont rehabilitálta őt, ám már túl késő volt ahhoz, hogy kvalifikálja magát a tokiói olimpiára. A WADA tavaly ősszel benyújtott fellebbezése nyomán született meg a mostani CAS-döntés és lépett életbe Kasirina nyolcéves eltiltása, amely augusztus utolsó hetében kezdődött, és az orosz sportoló 40 éves korában ér véget.
Az új modell szerint 2024-től 2027-ig az eddigi négy százalék helyett az UEFA három európai kupasorozatból származó bevételének hét százalékát osztja majd szét a versenysorozatokba nem jutó klubok között.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szerdán nyilvánosságra hozott új pénzügyi modellje szerint nagyobb részesedéshez jutnak a következő szezontól azok a klubok, amelyeknek nem sikerül bejutniuk a három közül az egyik kontinentális kupasorozatba sem.
Az UEFA és az Európai Labdarúgóklubok Szövetsége (ECA) által megújított, 2030-ig érvényes együttműködési megállapodás szerint a cél a hosszú távú stabilitás és a fenntartható növekedés megerősítése az európai klubfutballban.
A változtatás a 2024–2025-ös idénytől lép életbe, amikortól a Bajnokok Ligája, az Európa-liga, valamint a Konferencia-liga lebonyolítása is megváltozik.
Az új modell szerint 2024-től 2027-ig az eddigi 4 százalék helyett az UEFA három európai kupasorozatból származó bevételének 7 százalékát osztja majd szét a versenysorozatokba nem jutó klubok között.
Az Európai Labdarúgóligák Szövetségének közlése szerint ennek nyomán 308 millió eurós összeg szétosztására lehet számítani az eddigi 175 millió euró helyett.
Ez a bejelentés azt jelzi, hogy szerte Európában segítséget kapnak majd a klubok a versenyképességük megóvására a pályán és azon kívül is, valamint a továbbiakban is be tudnak fektetni a fiatalok és a tehetséges játékosok fejlődésébe – írták.
Ukrajna és 34 további ország koalíciót kötött az oroszok és a fehéroroszok párizsi olimpián való részvétele ellen – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte, hogy azok az államok, amelyek ukránok vérével szennyezték be magukat, nem vehetnek részt az olimpián. A teljes körű háború során az oroszok 340 ukrán sportolót és edzőt öltek meg, és 343 sportlétesítményt rongáltak meg.
„Ukrajna eltökélt. Erőteljes nemzetközi koalíció jött létre a tisztességes sportért, amely 35 államot foglal magában. Együtt készek vagyunk bojkottálni a párizsi olimpiát, ha Oroszország és Fehéroroszország részt vehet a versenyen. A koalíció azt várja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, hogy határozottan távolítsa el az agresszort az olimpiáról” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Csehország kormánya támogatta a sportminisztérium azon javaslatát, hogy megtiltsák az Oroszországi Föderációt képviselő egyéni sportolók és csapatok részvételét a cseh területen zajló sportversenyeken.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
A javaslatot sportegyesületek kezdeményezték, és a Cseh Nemzeti Sportügynökség vezetése támogatta.
Az Ifjúsági és Sportminisztérium megváltoztatta annak a rendeletének a szövegét, amely megtiltotta az ukrán sportolók részvételét olyan versenyeken, amelyeken oroszok és fehéroroszok is szerepelnek – közölte szombaton az rbc.ua hírportál a minisztérium vonatkozó rendeletére hivatkozva.
A jelentés szerint a 2023. április 13-án kelt rendelet első pontja megtiltotta a hivatalos ukrán delegációknak a részvételt olyan versenyeken, ahol orosz és fehérorosz sportolók is jelen vannak. A minisztérium azonban most megváltoztatta a rendeletnek azt a pontját. A tárca ezentúl az „eltiltás” helyett azt ajánlja, hogy „ne küldjenek” ukrán delegációt orosz és fehérorosz sportolók részvételével zajló versenyekre. A minisztériumi rendelet többi pontja nem változott.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy számos nemzetközi sportszövetség engedélyezte az orosz és fehérorosz sportolók számára a versenyeken való részvételt, annak ellenére, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ráadásul nem zárja ki, hogy orosz sportolók is részt vegyenek a 2024-es olimpián, de ha mégis, akkor az oroszok semleges zászló alatt vonulnak.
