A tavaly tett próbálkozások után hivatalosan is kötelékébe fogadja az olimpia az e-sportot, egy külön eseményt tartanak majd a digitális versenyjátékosoknak.
Bár a világon minden tekintet a pénteken induló olimpiára szegeződik, közben egyöntetű támogatással fogadta el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a különálló e-sport-olimpia létrehozását. A játékokat az előzetes információk alapján Szaúd-Arábiában rendezik majd, ez pedig az ország olimpiai bizottságának a keddi gyűlésen való részvételével teljesen biztossá vált.
A Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke által vezetett ülésen hangzott el a kérdés, miszerint létrejöjjön-e a felterjesztés alapján az Olimpiai E-sport Játékok nevű, tradicionális e-sportokat felvonultató rendezvény.
A kérdésre az egész terem „igennel” szavazott, „nem” és „tartózkodás” sem volt.
2023-ban az olimpiai bizottság már tett próbálkozást arra, hogy az e-sporton keresztül szólítsa meg a fiatalokat, azonban a Fortnite-ot, a Tennis Clash nevű teniszjátékot és a Just Dance-t felvonultató esemény nem érte el a kívánt hatást. Az olimpiát követők számára idegen volt videójátékokat nézni, míg az e-sport.rajongók hiányolták a tényleges versenyjátékokat, mint a League of Legends vagy a Counter-Strike.
Ezen igyekszik változtatni az Esports World Cup (EWC) házigazdája, Szaúd-Arábia és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Rod Breslau e-sport-tudósító értesülései alapján a 2025-ben megrendezésre kerülő versenysorozatban olyan címeket kísérhetünk majd figyelemmel, mint a legnagyobb követőbázissal rendelkező League of Legends, az egykor FIFA-ként ismert EA Sports FC, a Rocket League, a Street Fighter, a Tekken, az iRacing, az NBA2k.
Ezzel szemben nem lesznek láthatók a versenyszerű videojátékozás másik alappillérét képző lövöldözős játékok, mint a Counter-Strike és a Call of Duty, ami váltott ki némi elégedetlenséget az e-sport-kedvelők részéről.
A HISTORIC VOTE!
The 142nd IOC Session votes for the creation of the Olympic Esports Games.
Az egyik legnagyobb e-sport-klub, a Gen.G elnökvezérigazgatója, Arnold Hur szerint bár egy átlagos e-sport-rajongónak nem túl nagy dolog a NOB döntése, a nemzetközi és nemzeti, valamint az edukációs oldalon hatalmas előrelépés a versenyszerű videojátékok minden szintjének.
A 2013. szeptember 10-én megválasztott Thomas Bach elmondása alapján egy új korszak indult az NOB és az olimpia történetében:
A bizottság gyűlésének megerősítésével és az Olimpiai E-sport Játékok létrejöttével lépést tartunk a digitális világ ütemével. Az e-sport közössége az olimpia E-sport Tanácsával (Esports Commission) együttműködve jött hozzánk a javaslattal, és lelkiismeretesen kivették részüket a felterjesztésben. A játékok további biztosítékot adnak afelől, hogy az olimpia a jövőben is népszerű marad a fiatalok körében.
Bár sok kritika érte a szaúdiak 60 millió dollár összdíjazású e-sport-versenyét, a jelenleg is futó Esports World Cup hatalmas siker a nézettségi adatok tükrében. Az EsportsCharts számai alapján az idei év egyik legnagyobb Counter-Strike-versenyét, a PGL Major Copenhagen döntőjét 1,8 millióan követték egyszerre, míg az EWC döntőjét több mint harmadannyian, 756 ezren – ami egyáltalán nem rossz, tekintve, hogy egy új kezdeményezésről beszélünk.
Az első e-sport-olimpia időpontját később közli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, az viszont biztos, hogy jövőre tervezik megrendezni.
António Guterres ENSZ-főtitkár kedden békességre szólított fel, kérve, hogy a július 26-án kezdődő olimpiai játékok idejére „mindenki tegye le a fegyvert”.
„A világ Párizsban gyűl össze, hogy a sport erejét ünnepelje” – mondta Guterres a 2024-es nyári olimpia megnyitójára előre rögzített beszédében.
Hangsúlyozta, hogy az olimpia reményt hoz, egyesíti az embereket, átíveli a kultúrákat, illetve a kölcsönös tiszteletet és a sportszerűséget hirdeti. „Ezek egyben az ENSZ eszményei is” – tette hozzá.
„Az olimpiai béke szellemében mindenkit felszólítok a fegyverek letételére, hidak építésére, a szolidaritás elősegítésére és a béke mindenki számára legfőbb célkitűzés iránti törekvésre” – emelte ki Guterres. „Az olimpiai láng világítsa a világbéke és harmónia felé vezető utat” – mondta.
Az ókori görög olimpiák idején bevett szokás volt, hogy a harcoló felek fegyvernyugvást hirdettek, amely a sportesemény előtt hét nappal kezdődött, és hét nappal utána ért véget, hogy a sportolók biztonságban utazhassanak, és részt vehessenek a megmérettetéseken.
Tavaly novemberben az ENSZ-közgyűlés határozatot fogadott el az olimpiai békéről, amiben felszólította a nemzetközi közösség tagjait, hogy tartsák be az olimpiai békét az ókori görög szokásnak megfelelően a párizsi olimpia és paralimpia idején.
A párizsi olimpia július 26-tól augusztus 11-ig tart, míg a paralimpia augusztus 28-tól szeptember 8-ig.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ismertette azon orosz és fehéroroszországi sportolók listáját, akik semleges csapatot alkotnak a 2024-es párizsi olimpián, közölte a NOB hivatalos honlapján.
Oroszországból összesen 15 sportoló és Fehéroroszország 16 képviselője kapta meg és fogadta el a meghívást az erre vonatkozó ellenőrzést követően.
Ismertté vált, hogy az Oroszországi Föderációból 18 és Fehéroroszországból 7 sportoló utasította vissza a meghívást. A lista változhat.
Az oroszok legnagyobb képviselete a teniszben lesz, hét sportoló vesz részt a megmérettetésben.
Üzleti alapon Barátság Világjátékokat rendez szeptemberben Oroszország, reményeik szerint a párizsi olimpia bajnokai közül is többeket sikerül majd megnyerniük a részvételre. A szervezőbizottság vezetője közben hangzatos kijelentést tett, és prostituáltnak nevezte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első emberét. Az orosz sportvezetés pedig döntést hozott honfitársaik párizsi részvételéről, és arra jutottak, hogy nem lesz bojkott.
Nincs az az ország vagy szövetség, erő és hatalom, amely képes lenne megakadályozni Oroszországot a Barátság Világjátékok megrendezésében, a megoldás labdája a NOB térfelén pattog. Véglegesnek tekinthető a nagyszabású nemzetközi sportesemény – amolyan kicsinyített olimpiai utánzat – szeptember 15–29-i időpontja, ahogy az is, hogy 36 sportág képviselői 21 színhelyen mérik majd össze a tudásukat. Házigazdaként Moszkva, a főváros és Jekatyerinburg, Oroszország negyedik legnagyobb települése készül fel a rendezés feladataira.
Az orosz kezdeményezés kényes témája is napirendre kerülhet a NOB Végrehajtó Bizottságának legközelebbi ülésén, amelyre március 19. és 21. között kerül sor. Ennél sokkal fontosabb témaként vitathatják meg újra Oroszország és Fehéroroszország sportolóinak feltételekhez szabott részvételét a párizsi olimpián. A NOB már tavaly decemberben világossá tette, hogy ez a két ország nemzeti csapatával, más szóval küldöttségként semmiféle körülmények között nem vonulhat fel az ötkarikás versenyek július 26-i megnyitóünnepségén, ugyanakkor nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy sportolóik egy része – ha nincs kötődésük a katonai eseményekhez – semlegesként, címerét és zászlóját nem használva ott lehessen más nemzetek olimpikonjai mellett a nyári játékokon.
Fordulatot aligha hozhat, mégis említést érdemel, hogy néhány nappal a Végrehajtó Bizottság ülése előtt Oleg Maticin, Oroszország sportminisztere úgy nyilatkozott, hogy országának nem áll szándékában bojkottálni az idei olimpiai játékokat.
Nem csukhatjuk magunkra az ajtót, a bezárkózás helyett a párbeszéd lehetőségét kell fenntartanunk, abban a reményben, hogy a NOB döntéshozói új ajánlásokat tesznek és a részvétellel kapcsolatos előremutató döntéseket hoznak – jelentette ki az orosz sportdiplomata.
Kijev bojkottálhatja a párizsi olimpiát, ha orosz és fehérorosz sportolók is fognak versenyezni. Az ukrán sportminiszter az iráni sportolók problémáját is felvetette, mivel országuk harci drónokkal látja el Oroszországot.
December 8-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Thomas Bach bejelentette oroszok és fehéroroszok részvételét a 2024-es franciaországi olimpián azzal a feltétellel, hogy semleges státuszban, állami jelkép nélkül indulnak – írta a Kyiv Post.
Az ukrán sportolók szerint a döntés nem megy elég messzire, mivel a résztvevők egy része továbbra is támogathatja Oroszország invázióját, annak ellenére, hogy semleges zászló alatt versenyez.
Ennek előzménye, hogy egy hónappal Ukrajna megtámadása után egy orosz tornász, annak ellenére, hogy semleges zászló alatt versenyzett, egy Z szimbólumot ragasztott az egyenruhája elejére, amikor felállt a dobogóra egy katari versenyen.
Az egyes sportolókat nem lehet megbüntetni kormányaik tetteiért – hívta fel a figyelmet Bach. Kiemelte, hogy az orosz–ukrán háború egy a 28 konfliktus közül, amely épp a világon zajlik, és az összes sportoló békésen versenyez egymással.
Bár Fehéroroszország és Oroszország csapatai nem indulhatnak Párizsban, és emiatt jelenleg 11 sportoló felel meg az olimpiai részvétel feltételeinek (nyolc orosz és három fehérorosz), Ukrajna mégis elégedetlen a NOB döntésével.
Matvij Bidnyij, Ukrajna megbízott ifjúsági és sportminisztere és ukrán sportolók nyílt levelet írtak az orosz sportolók versenyzésének megtiltásáért, a NOB azonban egyelőre nem válaszolt.
A Kyiv Postnak adott exkluzív interjújában Bidnyij kijelentette: Ukrajna továbbra is abban reménykedik, hogy az oroszok és a fehéroroszok még „semleges” státuszban sem indulhatnak. Kiemelte: az ukrán kormány és a sporttársadalom folytatni fogja kampányát.
A beszélgetésben kitért arra is, hogy Irán harci drónokat küldött Moszkvának, melyeket bevetnek a harcban. Kiemelte, tiltakoznak ez ellen is, de a NOB nem tartja napirenden a témát.
Orosz és belorusz sportolók nélkül rendezik meg az idei téli ifjúsági olimpiát, amelynek a dél-koreai Kangvon tartomány ad otthont január 19. és február 1. között.
A hírt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szóvivője közölte, aki tudatta, hogy még egyénileg, semleges színekben sem indulhatnak a két ország versenyzői Oroszország – Belarusz támogatását élvező – ukrajnai háborúja miatt.
Az első téli ifjúsági olimpiát 2012-ben az ausztriai Innsbruckban, a másodikat 2016-ban a norvégiai Lillehammerben, a harmadikat 2020-ban a svájci Lausanne-ban rendezték.
A mostani, negyedik ilyen ötkarikás csúcsrendezvényen mintegy 80 ország 1900 utánpótláskorú sportolója indul.
A zömmel a 2018-as téli olimpia helyszínein zajló multisporteseményen várhatóan 33 magyar fiatal versenyez, írja az MTI.
Felelőtlen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának azon döntése, hogy az oroszok és a fehéroroszok semleges státuszban vehetnek részt a 2024-es olimpián.
Ezt Matvij Bidnij, Ukrajna ifjúsági és sportminisztere jelentette egy sajtótájékoztatón.
Bidnij elmondta, hogy Ukrajna a maga részéről elmagyarázta a nemzetközi partnereknek és az Olimpiai Bizottságnak, hogy az orosz sportolóknak ugyanolyan az útlevelük, mint az ukránokat gyilkoló megszállóknak. Ez pedig azt jelenti, hogy ők is viselik a felelősség egy részét az ukránok haláláért.
„A háború alatt nem lehet a „semlegesség” fehér zászlója mögé bújni. „A semlegesség abban az időben, amikor Európában a második világháború óta a legvéresebb háború folyik, és az egyik nemzet megpróbálja elpusztítani a másikat, felelőtlenséget és néma összefogást jelent a gyilkosokkal” – tette hozzá a miniszter.
Az orosz és fehérorosz sportolók semleges színekben való szereplését engedélyezné a jövő évi, párizsi olimpián több nemzetközi sportszövetségi és nemzeti olimpiai bizottsági képviselő.
Az ötkarikás hírekre szakosodott insidethegames.biz internetes oldal nem jelezte, hogy pontosan mely szövetségek és olimpiai bizottságok fordultak a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz, hogy mielőbb engedélyezze – bizonyos megkötésekkel – az oroszok és fehéroroszok szereplését a francia fővárosban.
Az Ukrajna ellen tavaly februárban indított háború óta az orosz és fehérorosz sportolók nem indulhattak nemzetközi viadalokon, az utóbbi közel fél évben azonban számos olimpiai sportág enyhített a korlátozáson.
A NOB márciusra ígért döntés az orosz és fehérorosz versenyzők jövő évi olimpiai és paralimpiai indulásáról.
A Tahiti szigetén található Teahupo’o település lakói tiltakoznak az ellen a három szintes, fémszerkezetű torony ellen, amelyet a hullámlovaglás lebonyolítása miatt építenének egy korallzátonyra a jövő évi párizsi olimpiára.
A francia Polinézia legnagyobb szigetén található település lakosainak nem újdonság a versenyrendezés, ugyanis a nemzetközi szövetség már többször szervezett eseményeket a szigeten. Azonban az utóbbi 15 évben ideiglenes, fából készült tornyokkal oldották meg a zsűrinek és a médiának fenntartott helyek kialakítását, amelyet minden verseny után le is bontottak.
A szervezők korábban kiemelték, hogy szeretnének minél kevesebb hatást gyakorolni a környezetre, ennek ellenére egy nagyobb és állandó létesítményt építenének a zátonyra.
Ebben a toronyban mosdó és légkondicionáló berendezés is működne, és – a biztonsági előírásoknak megfelelően – negyven fő befogadására lenne alkalmas.
A helyi lakosok mellett több versenyző is úgy gondolja, hogy ez az új konstrukció jelentős károkat okozhat a korallzátonyban, petíciójukat pedig már több mint százezren írták alá.
A nemzetközi szövetség azonban azt állítja, hogy a tervekről korábban már egyeztetett a tahiti kormánnyal, amely támogatja elképzeléseiket.
A helyi környezetvédelmi szervezet további megbeszéléseket kezdeményezett a Párizs 2024 olimpiai szervezőbizottságával.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke szerint nem lehet szó arról, hogy orosz zászló lobogjon a jövő évi párizsi olimpián.
Az államelnök a L’Equipe című napilapnak nyilatkozott az orosz sportolók esetleges szereplésének kérdéséről, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint nemzetközi konszenzus van arról, hogy ne lehessen orosz zászló a játékokon. Ugyanakkor arról, hogy Oroszország sportolói indulhatnak-e az olimpián, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak kell döntenie.
„Természetesen nem lehet orosz zászló a párizsi olimpián, ebben komoly egyetértés van, mert Oroszországot nem látjuk szívesen, amikor háborús bűnöket követ el és gyerekeket deportál” – idézte a lap Macront. „Az igazi kérdés az, és ebben az olimpiai bizottságnak kell határoznia, hogy mennyi indulási jogot ad az orosz sportolóknak. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nem szabad átpolitizálni.”
Emmanuel Macron mindehhez hozzátette, hogy a NOB-nak az ukránokat is meg kell hívnia a témáról szóló tárgyalásokra.
A NOB tavaly február 28-án azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy akadályozzák meg az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország és a konfliktusban őt támogató Fehéroroszország sportolóinak a nemzetközi versenyeken való részvételét. Idén márciusban a NOB végrehajtó bizottsága viszont azt indítványozta, hogy az orosz és fehérorosz sportolókat semleges státuszban engedjék vissza a sport világába, méghozzá csak azokat, akik nyilvánosan nem támogatták az ukrajnai háborút, és nem állnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel vagy a nemzetbiztonsági szervekkel.
Ukrajna ugyanakkor azt követeli, hogy az olimpián egyáltalán ne szerepelhessenek oroszok és fehéroroszok, Thomas Bach NOB-elnök azonban nemrég kijelentette, lehetetlen teljesíteni az ukránok ez irányú kérését. Közölte, nem szigetelhetik el a világsportot az oroszoktól és a fehéroroszoktól, az ugyanis sértené az emberi jogokat és az Olimpiai Chartát. Bach ugyanakkor azt is elmondta, hogy az erről szóló végleges döntés nem születik meg néhány napon belül.