Több helyszínen is megemlékeztek pénteken Brazília-szerte a háromszoros világbajnok labdarúgóról, Peléről, aki egy évvel ezelőtt hunyt el rákbetegség következtében, 82 éves korában.
A Megváltó Krisztus szobránál, Rio de Janeiróban egy projektor segítségével Pelé nevét és 10-es mezszámát vetítették ki az ország egyik leghíresebb látványosságára, a megemlékezés során pedig felolvasták Ferenc pápa üzenetét is.
„Pelé, ahogy Edson Arantes do Nascimento világszerte ismertté vált, kétségtelenül egy olyan sportoló volt, aki egész életében egy sportoló pozitív vonásait mutatta. A »Futball királyának« emléke sokak fejében kitörölhetetlen marad, az új generációt pedig arra ösztönzi, hogy a sport által erősítse a köztünk lévő köteléket, az egységet” – írta a katolikus egyház vezetője.
A santosi Pelé Múzeumban és a játékos szülőhelyén, Tres Coracoesben is vallási megemlékezést tartottak. Egykori klubja, a Santos FC stadionjában, a Vila Belmiróban Pelé egyik fia, Edson Cholbi do Nascimento tíz fehér léggömböt engedett a magasba a kezdőkörből.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) egy videóösszeállítással emlékezett, és azt írta: „Pelé öröksége mindig élni fog”.
Pelé a Santosban mutatkozott be a felnőtteknél, majd vált világklasszis játékossá, a csapatot közel húsz évig, 1956 és 1974 között erősítette. Pályafutását a New York Cosmosban zárta le, amelyben 1975 és 1977 között három idényben is szerepelt. Klubjaival szerzett trófeái mellett legnagyobb sikereit a válogatottal érte el, amellyel 1958-ban, 1962-ben és 1970-ben is világbajnok lett. Ez rajta kívül más labdarúgónak még nem sikerült.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az évszázad sportolójává választotta, míg a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) neki ítélte az évszázad futballistája elismerést, illetve 2014-ben a FIFA tiszteletbeli aranylabdásnak nyilvánította, miután az elismerést aktív játékos korában brazilként még nem kaphatta meg.
Egyperces gyászszünettel kezdődnek az európai labdarúgó kupák eheti mérkőzései a Törökországot és Szíriát sújtó földrengések áldozatainak tiszteletére – jelentette be az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA).
Gyászszünetek így először a Bajnokok Ligája keddi mérkőzésein lesznek, majd hasonló néma tiszteletadással adóznak a résztvevők a földrengés áldozatai előtt a szerdai BL-találkozókon, valamint csütörtökön az Európa-liga és a Konferencia-liga összecsapásain is.
A tiszteletadás közben a stadionokban lévő kivetítőkön arab és török nyelven a „Veletek vagyunk” felirat jelenik majd meg. Az UEFA engedélyezi továbbá, hogy a csapatok játékosai és a játékvezetők fekete karszalagban lépjenek pályára.
Az UEFA a múlt héten megerősítette, hogy 150 ezer eurót adományoz a Török Labdarúgó Szövetségnek és további 50 ezer eurót egy török segélyszervezetnek.
A nemzet búcsúja címmel mutatja be az m4sport.hu november 17-én Puskás Ferenc halálának 15. évfordulóján a legendás labdarúgó ötórás búcsúztatóját.
A ceremónia „közvetítése” 16 órakor kezdődik a közmédia sportoldalán. Ennek során a nézők olyan pillanatokat is láthatnak, amelyet eddig csak azok élhettek át, akik részt vettek a 15 évvel ezelőtti temetési szertartáson.
Az Aranycsapat kapitánya 2006. november 17-én hunyt el, a lélekemelő ceremóniát és búcsúztatót pedig 2006. december 9-én tartották: a Puskás Stadionban a labdarúgók, a sportvilág búcsúzott a névadó ravatalánál (eljöttek az egykori madridi csapattársak is), aztán az ágyútalpra helyezett koporsót a katonai tiszteletadás helyszínére, a Hősök terére, majd a világhírű magyar futballista végső nyughelyére, a Szent István Bazilikába kísérték a családtagok, pályatársak és a tisztelők, rajongók többezres tömege.
A nemzet búcsúja teljes vetítéséhez mégis a halálozási évfordulót tartja megfelelőnek a közmédia és Szöllősi György, aki Puskás-nagykövetként, a Kegyeleti Bizottság és a család egykori szóvivőjeként támogatta a szertartás vetítését.
„Puskás Ferenc életének és munkásságának társadalmi jelentőségére való tekintettel a közmédia kiemelt feladatának tekinti, hogy méltóképp emlékezzen meg a Nemzet Sportolójáról. Halálának 15. évfordulója alkalmából az m4sport.hu felületen valós időben, az eredeti közvetítéssel megegyező hosszúságban mutatjuk be a legendás magyar labdarúgó temetési szertartását, a nemzet búcsúja címmel” – fogalmazott Papp Dániel az MTVA vezérigazgatója.
Az ötórás közvetítést és búcsúztatót számos külföldi díszvendég, hazai sportolói és közéleti nagyság jelenléte tette emlékezetessé és valóban világraszóló eseményé. Ezen alkalommal ígérte meg a Real Madrid elnöke, hogy Puskás Ferenc szobrot kap a madridi klub edzőközpontjában. A megható ceremónián szavalt Csurka László, énekelt mások mellett Demjén Ferenc, a Kiss-Rigó László által celebrált gyászmisén a hívek könyörgéseit olvasta fel többek között Grosics Gyula, Franz Beckenbauer, Détári Lajos, Bozsik Péter, gyászbeszédet mondott Sepp Blatter, Szepesi György, Buzánszky Jenő vagy Juan Antonio Samaranch.
„2006 őszén, kiábrándító közéleti környezetben kellett a Schmitt Pál elnök úr által vezetett, a család által felkért Kegyeleti Bizottságnak és a monstre búcsúceremóniát rendező Koltay Gábornak méltó temetést szervezni a világ legismertebb magyar emberének, a töretlen és általános népszerűségével a magyarokat egyesítő Puskás Ferencnek – jelentette ki Szöllősi György, Puskás életrajzírója, egykori családi barát, ma a Puskás-ügyek hivatalos nagykövete –, s azt hiszem, hogy aki 15 év távlatából végignézi ezt a megindító közvetítést, meggyőződhet róla, hogy úgy köszöntünk el Öcsi bácsitól, ahogyan illett és hogy abból ma is erőt meríthetünk.”
UPDATE: Confirmed 127 people are dead based on official local police statement, making this the worst day of Indonesian soccer history and and also recorded as the second most casualties at football history in the world #kanjuruhan#malang#arema#persebayapic.twitter.com/ptEExISFiO
Ma ünnepelné 61. születésnapját Diego Armando Maradona. A labdarúgás történetének egyik legnagyobb alakja közel egy éve hunyt el. Az argentin legendát több millióan búcsúztatták világszerte és szinte az összes egykori és mostani sztárjátékos megemlékezett róla. Lionel Messi a játékos halála után úgy fogalmazott, ah egymillió évig játszana, sem érhetne a nyomába. Az „évszázad góljának” szerzőjére emlékezünk.
Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:
Buenos Aires egyik szegénynegyedében nőtt fel. Tízévesen került az Argentinos Juniors kölyökcsapatába, ahol kis termete miatt először fiatalabbnak nézték, ám amikor bemutatta, mit tud a labdával, azonnal szerződtették. Alig múlt tizenkét éves, amikor labdazsonglőrként lépett fel a meccsek szünetében, a felnőtt csapatban 1976. október 20-án mutatkozott be.
Tizenhat évesen ő lett az argentin futball történetének legfiatalabb profi játékosa, majd 19 évesen legfiatalabb gólkirálya. Az anyagi nehézségekkel küzdő klub 1981-ben eladta a Boca Juniorsnak, amely a következő évben meg is nyerte a bajnokságot.
Maradona 1977. február 27-én mutatkozott be a válogatottban, egy Magyarország ellen 5-1-re megnyert Buenos Aires-i mérkőzésen, melyen csereként lépett pályára a 62. percben.
A balul sikerült 1982-es világbajnokság után – az argentinok már a csoportkörben kiestek, Maradonát a brazilok ellen kiállították – az FC Barcelonába igazolt, akkor világrekordot jelentő összegért. A katalán fővárosban nem érezte jól magát, sokszor szenvedett sérülést, állandósultak vitái a klubvezetéssel, így nem igazán marasztalták, amikor újabb átigazolási rekordot felállítva 1984-ben Nápolyba költözött.
A dél-olasz városban megtalálta helyét: a Napoli Maradonával a szurkolók régi vágyát beteljesítve 1987-ben és 1990-ben megnyerte a bajnokságot, 1987-ben elhódította az olasz kupát, 1989-ben az UEFA Kupát is. Hét olaszországi szezonja alatt 258 mérkőzésen 115 gólt szerzett, egyszer pedig a gólkirályi címet is elnyerte. Nimbuszán az sem csorbított, hogy lazán vette az edzéseket, kiderült kokain-függősége, hírek keringtek a maffiával fenntartott kapcsolatáról.
Akkoriban vitathatatlanul a világ legjobbja volt, 165 centis magasságához 76 kiló tiszta izom társult. A gyors, kiszámíthatatlanul és félelmetesen cselező csatárt kevés védő tudta szabályosan megállítani, ha pedig ez nem sikerült, lövésre lendült félelmetes bal lába. 1986-ban a mexikói világbajnokságon csapatkapitányként szinte egymaga vezette győzelemre az argentinokat, legkiemelkedőbb teljesítményét az angolok elleni negyeddöntőben nyújtotta.Az 51. percben kézzel juttatta a hálóba a labdát, amit a rossz szögben álló partjelző meg is ítélt – ha akkor már létezik a videóbíró, Maradona sárga lapot kap és a találatot érvénytelenítik. Ő maga, amikor a mérkőzés után a gólról faggatták, ennyit mondott: „egy kicsit Maradona feje, egy kicsit Isten keze szerezte”. Négy perccel később saját térfelén egy mozdulattal három angolt csapott be, majd a partvonal mellett megindulva labdával is gyorsabb volt, mint az őt üldöző védők, és a fél angol válogatottat kicselezve talált a hálóba. 2002-ben ezt választották a futball-történelem legszebb góljának. 1990-ben már halványabb formában játszott, de az argentinok így is eljutottak a döntőig, ott azonban a németek visszavágtak a négy évvel korábbi vereségért.
Maradonát 1991-ben doppingvétség miatt eltiltották, Nápolyból is mennie kellett. Rövid sevillai kitérő után hazatért Argentínába, de már csak szórványosan lépett pályára.
Még ott volt az argentin válogatottal az 1994-es világbajnokságon, de két mérkőzés után ismét megbukott a doppingteszten. E dicstelen mozzanattal gyakorlatilag le is zárult pályafutása, utoljára 1997. október 25-én lépett pályára a Boca Juniors mezében. Az argentin válogatottban 91 mérkőzésen 34 gólt szerzett, és 491 klubmérkőzésén 259 alkalommal talált a hálóba.2000-ben a FIFA internetes voksolásán őt választották a múlt század legjobb futballistájának, ám a sportszervezet a szabályokat az utolsó pillanatban megváltoztatva holtversenyt hirdetett közte és Pelé között.
Ugyanebben az évben kórházba került, ahol kiderült, hogy súlyos tüneteit kábítószer-túladagolás okozta. Több elvonókúrán esett át Kubában, ahol Fidel Castróval is összebarátkozott.Az utóbbi években többször szorult kórházi kezelésre, túlsúlya miatt gyomorszűkítő műtétet is végeztek rajta. Az idén novemberben depresszióval kórházba került, vérszegénységet és kiszáradást is megállapítottak nála. Később koponyaűri vérzés miatt megműtötték, melynek során vérömlenyt távolítottak el, majd nyolc nappal később, november 12-én elhagyta a kórházat. Az idősebb lányához közel, egy házban folytatta felépülését, és a további kezelést kapott alkoholfüggősége miatt.
A botrányairól és szókimondásáról is elhíresült Maradona edzőként két klubnál is megbukott, 2008-ban mégis az argentin válogatott vezetőedzője lett. A csapat a 2010-es világbajnokságon a negyeddöntőben 4-0-ra kapott ki a németektől, így szerződését nem újították meg. Ezután az Egyesült Arab Emírségekben, Argentínában és Mexikóban dolgozott, 2019 óta az argentin élvonalban szereplő Gimnasia y Esgrima La Plata vezetőedzője.
Magánélete is mozgalmasan alakult, 2004-ben véget ért házasságából két, házasságon kívüli kapcsolataiból további három gyermeke született, sőt unokája is volt. Hazájában és Nápolyban is legendaként tisztelik, dalok, könyvek születtek róla, Emir Kusturica 2008-ban, az Oscar-díjas Kapadia Asif pedig tavaly készített dokumentumfilmet róla.
A magyar labdarúgás egyetlen magyar aranylabdására, Albert Flóriánra emlékezünk.
79 évvel ezelőtt, azaz 1941. szeptember 15-én, Hercegszántón született a Ferencváros és a magyar labdarúgás kiemelkedő egyénisége, Albert Flórián.
Az elegáns játéka és karizmatikus jelleme miatt Császárnak nevezett Albert 1952-ben került a Ferencvároshoz, amelyet egész hátralevő élete során hűséggel szolgált. Az FTC-ben összesen 537 mérkőzésen lépett pályára és 383 találatot ért el.
Négyszer nyert bajnokságot, egy alkalommal Magyar Népköztársaság-kupát, 1965-ben tagja volt annak a csapatnak, amely elhódította a Vásárvárosok Kupáját.
Háromszor volt gólkirály, de legnagyobb egyéni elismerését 1967-ben nyerte el, amikor neki ítélték oda az Aranylabda díjat.
Jelenleg is ő az egyetlen magyar, aki megkapta a labdarúgás legjelentősebb egyéni kitüntetését.
A magyar nemzeti csapatban 17 évesen mutatkozott be, majd 75 mérkőzésen 31 találatig jutott.
Albert Flórián nemcsak a Ferencvároshoz, de hazájához és a családjához is végig hű maradt. Visszavonulását követően napjait – a 2007-ben róla elnevezett – stadionban töltötte, figyelte a fiatal tehetségeket Rákosi Gyulával, valamint Szűcs Lajossal, akikkel életre szóló barátságot kötött.
Albert Flórián 2011. október 31-én hunyt el. Emlékét örökké megőrizzük!
À circonstances exceptionnelles, dispositions exceptionnelles. Pour la première fois de son histoire, débutée en 1956, le #Ballondor France Football ne sera pas attribué en 2020, faute de conditions équitables suffisantes.
A mai napon lenne 60 esztendős. Képtelenség őt idősödő férfiként elképzelni, örökre fiatal maradt, igazi ikonná nemesedett, szakmája, sportága filozófusaként tekintünk rá, a szenvedélyesség megtestesítőjeként.A halálával betölthetetlen űr keletkezett.
Az autóban villámgyors és félelmet nem ismerő versenyző, azon kívül érzékeny, de határozott karakter volt. Közösségi média még nem létezett, így az emberek annyit tudhattak meg róla, amit a televíziós interjúkban láthattak, az autós szakírók cikkeiben olvashattak, illetve a versenyeken láthattak.
Az eredményei önmagukért beszéltek: a Nelson Piquet-hez hasonlóan az édesanyja családnevén híressé váló srác gokartos sikerei után, 1981-ben 21 évesen költözött át Angliába, az első három évében minden sorozatot megnyert, amelyben elindult, így 1984-ben már az F1-es mezőny tagja lett. A kis Toleman-istálló pilótájaként gyakran megvillant, egy évvel később a Lotus szerződtette, 1985-ben és 1986-ban a fekete-arany, 1987-ben a sárga autóval nyert futamokat.
A legendás istállónál utolsóként volt esélye a világbajnoki cím megnyerésére. Ami a Lotusszal még nem sikerült, összejött a McLarennel.
A Lotusnál kiváló munkakapcsolatot alakított ki a Hondával. A japán szakemberek és vezetők imádták a hozzáállását, és ez kölcsönös volt. Amikor a Hondával együtt csatlakozott a McLarenhez, jelentős támogatást kapott a motorgyártótól, így kezdeti félénkségét felváltotta a határozottság. Szüksége is volt erre, mert Alain Prost személyében kőkemény csapattársat kapott, akivel két közös évükben folyamatosan marták egymást, és ezzel megosztották az F1-es szurkolók jelentős részét.
A Senna oldalára állókat lenyűgözte a brazil szenvedélye. Prostnál sokkal tudatosabban használta a sajtót, rocksztárokat megszégyenítő hatású nyilatkozatokat tett arról, hogyan látja magát az autóban felülnézetből, vagy hogy mennyire mélyre tud ásni önmagában az autóversenyzés által. Ezekre nem volt válasza a franciának, aki egyre inkább alulmaradt a csapaton belüli vitákban és a pilótaértekezletek szócsatáiban is.
A legendás piros-fehér autóval Senna az első négy idényéből háromban világbajnok lett, ez idő alatt 64 futamból 27-et megnyert, 44-et kezdett az első rajtkockából, 53-at az első rajtsorból.
Senna a Prost helyére érkező Gerhard Berger mellett a versenyzés és az európai élet lazább oldalát is megismerte (1992-ben elvették a jogosítványát, miután csaknem 200-zal száguldott a Porschéjával London közelében), de a sporthoz ugyanolyan profiként állt hozzá. A médián keresztül bemutatta, hogy az F1-es pilótáknak is kemény a felkészülésük, igazi sportemberek.
Az utolsó két mclarenes évében már esélytelen volt a Williams ellen, ezért 1994-re átszerződött a nagy riválishoz. A drasztikus szabályváltoztatások (a pilótákat segítő eszközök, mint például az aktív felfüggesztés vagy kipörgésgátló betiltása) azonban visszavetették a Williamst.
A háromszoros világbajnok Senna az utolsó éveiben gyakran beszélt a Formula–1 fokozódó veszélyeiről. Az 1994-es szabályváltoztatásokat átgondolatlannak nevezte, mert az autókat nem lassították le eléggé, viszont sokkal nehezebben vezethetővé tették. Tudta, hogy rengeteg baleset fog történni, minimum súlyos sérülésekkel. Két kiesés után az idény harmadik futamán halálos balesetet szenvedett, ami nemcsak az F1, hanem az egész sport világát megrengette. Aggódott, az imolai hétvégén a pilóták szakszervezetében biztonsági tanács létrehozásán dolgozott – ez már csak nélküle valósulhatott meg.
Roland Ratzenberger és Senna imolai tragédiáját követően új szintre emelték az F1-es autók biztonsági előírásait, a versenypályákra is sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak. De nem csak e tekintetben változott meg az F1. A korábbi évek meghatározó alakjai közül Nelson Piquet és Alain Prost visszavonult, Nigel Mansell az IndyCarba szerződött, a fiatal trónkövetelők mellett Senna maradt a mezőnyben. Ő pedig a pályán, versenyzés közben elszenvedett baleset következtében halt meg, mint Clark, Jochen Rindt, Ronnie Peterson, Gilles Villeneuve, és számos korábbi kultikus F1-es hős.
