Ausztrál médiaértesülés szerint 23 kínai úszó annak ellenére szerepelhetett a 2021-es tokiói olimpián, hogy előtte fennakadt a doppingvizsgálaton.
A sydneyi székhelyű Daily Telegraph szombati számában közölte, hogy a versenyzők trimetaziniddel akadtak fenn még 2020-ban. Az érintetteket azonban a nemzetközi szövetség (World Aquatics) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) egyetértésével a kínai doppingellenes hatóságok mindenféle szankció nélkül felmentették a vádak alól, mert szennyezettnek találták a mintákat. Az olimpiát a koronavírus-járvány miatt végül 2021-ben rendezték meg.
A 30 fős kínai úszóválogatott Tokióban hat érmet, köztük három aranyat szerzett.
A lap idézte Olivier Rabin professzort, a WADA orvostudományi igazgatóját, aki szerint a WADA illetékes osztálya a tokiói olimpia előtt felülvizsgálta az esetet, a termék gyártójától is információkat kapott a szennyezettségről.
„Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy nincs konkrét alapja megkérdőjelezni az állítólagos szennyeződést” – tette hozzá Rabin.
Szerdához képest száz nap múlva kezdődik a tavalyról idénre halasztott nyári olimpia, melynek rendezési jogát Tokió 2013. szeptember 7-én nyerte el.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hét és fél éve Buenos Airesben, a 125. ülésén hozta meg a döntését. A három pályázó közül a szavazás első körében is Tokió végzett az élen, ám az abszolút többséget nem szerezte meg. Isztambul és Madrid azonos eredménnyel zárt, közöttük újraszavazással döntöttek a NOB tagjai. Végül a török város maradt versenyben a második körre, melyben ismét Tokióra voksoltak többen. A döntő körben a japán főváros 60, míg Isztambul 36 szavazatot kapott. Ezzel eldőlt, hogy 1964 után Tokió másodjára rendezhet nyári játékokat.
A választás előtti prezentációjában a japán pályázó hangsúlyozta, hogy a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset ellenére a fővárosban biztonságosan meg lehet rendezni a játékokat. A NOB tagjainak aggodalmait Abe Sindzó akkori japán miniszterelnök személyesen próbálta eloszlatni Buenos Airesben, sikerrel.
Egy nappal később eldőlt, hogy a birkózás – miután a fallabdával és a baseball/softballal szemben győzött a szavazáson – marad az olimpia programjában. A döntés a 2020-as és a 2024-es játékokra is vonatkozott. A 2020-as olimpia műsorának kialakítása még a NOB végrehajtó bizottságának 2013. februári ülésével kezdődött, melyen a testület tagjai az eddigi 26-ból 25 sportágat megtartásra, míg egyet – a birkózást – akkor kivételre javasoltak.
Három évvel később, 2016. augusztus 3-án a NOB arról határozott Rio de Janeiróban, hogy a gördeszkázás, a hullámlovaglás, a sportmászás, a karate és a baseball/softball kerül pluszként a 2020-as játékok programjába. A végrehajtó bizottság előzőleg, június 1-jén egyhangúlag foglalt állást az öt sportág mellett. A NOB Agenda 2020 elnevezésű programja lehetőséget ad a mindenkori rendezőnek arra, hogy bizonyos feltételrendszer mellett maga döntsön sportágak egyszeri programba iktatásáról.
A tokiói nyári játékok megnyitója eredetileg 2020. július 24-re volt kitűzve, a versenyek pedig a két nappal korábbi rajttól augusztus 9-ig tartottak volna. A 2019 végén elindult és 2020 tavaszára világméretűvé vált koronavírus-járvány miatt fokozódtak az aggodalmak, a NOB azonban igyekezett minél távolabbra tolni a végső döntés idejét, majd végül mégis a vártnál hamarabb született határozat a halasztásról. Miután számos sportág legtöbb eseményét törölték, leálltak a nemzeti és nemzetközi bajnokságok, versenysorozatok, márciusban már egyre több helyről azt lehetett hallani, hogy az olimpiának új időpontot kellene keresni. Erre vonatkozó döntést sürgetett több nemzeti olimpiai bizottság, illetve nemzetközi sportági szövetség is.
A NOB eredetileg azt kommunikálta, hogy nem érdemes kapkodni, és május környékére ígért állásfoglalást, március 22-én viszont már azt közölte, hogy négy héten belül döntést hoz a tokiói játékok sorsáról, egyúttal jelezte, hogy a koronavírus-járvány terjedése miatt számításba veszi a seregszemle esetleges elhalasztását is. Ekkorra már Kanada jelezte, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, akkor bojkottálja az eseményt, majd Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Államok is a halasztást sürgette.
Két nappal később, március 24-én robbant a hír: Abe Sindzó és Thomas Bach egyetért abban, hogy el kell halasztani a tokiói olimpiát. A japán kormányfő telefonon egyeztetett a NOB első számú vezetőjével, és utána arról tájékoztatta a sajtót, hogy azonos állásponton voltak a nagyjából egyéves halasztás szükségességét illetően. A két vezető a koronavírus-járvány miatt kialakult kiszámíthatatlan helyzetre hivatkozva, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott legfrissebb tájékoztatásra alapozva foglalt állást a játékok elhalasztása mellett. Még ugyanazon a napon a NOB bejelentette: a tokiói olimpiát a következő évre halasztják, és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni.
Március 30-án pedig meg is születetett az új időpont: 2021-ben július 23-án kezdődik hivatalosan a tokiói olimpia, és augusztus 8-ig tart. Az is eldőlt, hogy az ugyancsak elhalasztott paralimpiára – amely eredetileg 2020. augusztus 25. és szeptember 6. között zajlott volna – 2021. augusztus 24-től szeptember 5-ig kerül sor.
Legalábbis a jelen állás szerint, mert a pandémia tovább tart, és szedi az áldozatait, illetve nagyon sokan fertőződnek meg és kerülnek kórházba, ráadásul Japánban éppen most ismét felívelő szakasza van a járványnak. A lakosság beoltása sok országban zajlik, de még mindig sokan vannak azok, akik megkérdőjelezik, hogy biztonságosan meg lehet-e szervezni, tartani a játékokat. Arról már márciusban döntés született, hogy külföldi szurkolók nem lehetnek ott a tokiói olimpia és paralimpia versenyein, így a külföldi jegytulajdonosoknak visszatérítik a belépők árát.
Az egyik legfrissebb felmérés szerint pedig a japánok 72 százaléka a koronavírus-járvány újabb hullámától való félelme miatt azt szeretné, ha törölnék az olimpiát, vagy ismét módosítanák az időpontját. A megkérdezettek 39,2 százaléka a törlés, míg 32,8 százaléka az újabb halasztás mellett foglalt állást. Csupán 24 százalékuk gondolja úgy, hogy idén nyáron kellene megrendezni az olimpiát és a paralimpiát a japán fővárosban. A válaszadók 92,6 százaléka elismerte, hogy aggódik a vírus újbóli megjelenése miatt, körülbelül 60 százalékuk pedig azt mondta, nem elégedett az oltóanyagok bevezetésének ütemével.
1988 óta először hagy ki olimpiát Észak-Korea, az indoklás szerint nem akarják, hogy a sportolóik elkapják a koronavírust.
A diktatúra saját tájékoztatása szerint szinte tökéletes a koronavírus elleni védekezés, és ugyan abban a szakértők biztosak, hogy a pontos számokról nem mondanak igazat, de az elszigeteltség miatt valószínűleg így is kevésbé terjed a vírus, mint sok más országban. Az ottani orosz nagykövetség arról számolt be nemrég, hogy a külföldi diplomaták közül szinte mindenki elhagyta az országot, annyira extrém a szigor a járvány kitörése óta, és akkora a hiány az alapvető termékekből.
Észak-Korea eddig az 1984-es Los Angeles-i és az 1988-as szöuli olimpiát bojkottálta politikai okok miatt. Korábban tervezték, hogy Dél-Koreával közösen pályáznak a 2032-es olimpiarendezésre, most pedig a 2036-os pályázaton gondolkoznak.
Nem sikerült negyeddöntőbe jutnia a magyar férfi párbajtőrcsapatnak a kazanyi világkupán, ezzel eldőlt, hogy lemarad a tokiói olimpiáról.
A 16 közé az üzbégeken keresztül vezetett az út, ami egyáltalán nem bizonyult könnyűnek, alaposan meg kellett izzadni a sikerért. Hat párharc után még csak két tussal, 19-17-re vezettek a Rédli András, Berta Dániel, Andrásfi Tibor felállásban vívó magyarok, és a hetedikben is csupán eggyel nőtt a különbség, majd a nyolcadikat követően maradt a három találat. Rédli 26-23-as állásnál ment fel a pástra Fajzulla Alimovval szemben, és mozgalmas utolsó asszóban 10-5-re nyert a viadal honlapja szerint.
Ezután a kínaiak következtek, akik előzőleg a panamaiakat intézték el simán, 45-20-ra. Ez az összecsapás még szorosabban alakult és ráadástussal dőlt el az ázsiaiak javára. Ekkor már a vasárnap egyéniben ezüstérmes, 2019-ben világbajnok Siklósi Gergely vívott, Rédlivel és Andrásfival. Három pár után a kínaiak vezettek (5-7), majd még nőtt is a különbség, de Andrásfi a második pástra lépése alkalmával 6-3-ra verte Tungot, ezzel egyenlített (15-15). A folytatásban Rédli két tussal kikapott Vangtól, majd Andrásfi megint egyenlített (21-21), a nyolcadik párban pedig Siklósi kéttusos előnyhöz juttatta a magyarokat úgy, hogy az első két találatot még ő kapta Vangtól. Az utolsó asszót Rédli 25-23-nál kezdte Tunggal, és bár igyekezett taktikusan vívni, az előnye elfogyott, majd 28-28-nál jött a ráadás. Ebben a magyarok voltak kedvezményezettek, és már majdnem le is telt az egy perc tus nélkül, amikor a kínai három másodperccel a vége előtt jó ütemben és pontosan szúrt.
A közvetlen ellenfelek közül az ukránok és az oroszok is negyeddöntőbe jutottak, így utóbbiak biztosan megelőzik a magyarokat, akik reálisan csak akkor szerezhettek volna kvótát, ha az oroszokat maguk mögött tartják a kvalifikációs rangsorban, és közben az ukránok megőrzik jelenlegi pozíciójukat és maradnak a négy között.
Egyéniben Siklósi szinte biztosan indulhat a tokiói olimpián.
A kazanyi vk-n 29 férfi csapat szerepelt, a magyar együttes végül 14. lett.
Szaszaki Hirosi kollégáival osztotta meg sértő ötleteit, melyek miatt végül kénytelen volt lemondani a tokiói olimpia szervezésében betöltött kreatív igazgatói pozíciójáról.
Egy évvel ezelőtt még jó ötletnek tűnt az ötkarikás játékok kreatív igazgatója számára, hogy a népszerű komikus és plus-size divattervező, Naomi Watanabe malacjelmezbe öltöztetve jelenleg meg a tokiói olimpia nyitóünnepségén.
Csütörtökön kiderült, mégsem volt olyan mókás a felvetés, mikor egy nappal azután, hogy egy japán magazin nyilvánosságra hozta az ügyet, Szaszaki Hirosi, a tokiói olimpia kreatív igazgatója benyújtotta a lemondásáról szóló nyilatkozatot. Néhány hete egyébként a szervezőbizottság elnöke, Mori Josiró távozott pozíciójából szexista megjegyzései miatt.
A két lemondás között egyébként igen élesek a különbségek. Míg Mori eredetileg ugyan bocsánatot kért, de közölte, nem fogja elhagyni a szervezőbizottságot, és végül egy héttel később, a közvélemény nyomására mondott csak le elnöki pozíciójáról, Szaszaki alig néhány órával azután jelentette be távozását, hogy a Shukan Bunshun hetilap portálján megjelent a cikk az ügyről.
Szaszaki csütörtöki nyilatkozatából kiderül, hogy a sokak által felháborítónak tartott kijelentéseit egy kollégáival közös csoportbeszélgetésben tette, ahol egyébként számos munkatársa élesen bírálta a megjegyzéseit és sértőnek nevezte azokat – írja a New York Times.
A koronavírus-járvány miatt nem lehetnek külföldi szurkolók az idén nyárra halasztott tokiói olimpia és paralimpia versenyein – jelentette be szombaton a szervezőbizottság.
A döntést a koronavírus-járvány terjedése miatti félelemmel indokolták. Koike Juriko tokiói kormányzó úgy fogalmazott: a lépés sajnálatos, de elkerülhetetlen volt, miután a sikeres rendezés legfontosabb előfeltétele a sportolók és a japán lakosok egészségének megőrzése.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) megértéssel fogadta a döntést, amelyet tiszteletben tart – közölték az ötoldalú, online megbeszélést követően, amelyen a szervezőbizottság és a kormányzó mellett a NOB és az IPC vezetője, valamint a japán kormány képviselője vett részt.
Korábban a japán média valószínűsítette, hogy néhány kivételtől eltekintve az önkéntesek között sem lehetnek majd külföldi állampolgárok, de erről hivatalos döntés egyelőre nem született. A külföldi jegytulajdonosoknak visszatérítik a belépők árát, az olimpia esetében mintegy 600 ezer, a paralimpia kapcsán pedig körülbelül 30 ezer jegyről van szó. A pandémia miatt tavalyról idénre halasztott olimpiát a tervek szerint július 23-tól augusztus 8-ig rendezik meg, a paralimpiára pedig augusztus 24. és szeptember 5. között kerül sor.
Az idén nyárra halasztott tokiói olimpia szervezői azt fontolgatják, hogy a korábban tervezett négy nap helyett minden nap tesztelik majd koronavírusra a játékokon részt vevő sportolókat, írja az MTI.
A Kyodo japán hírügynökség egy meg nem nevezett, közeli forrásra hivatkozva számolt be a legújabb tervről, amely
A paralimpiára is vonatkozna.
A szervezőbizottság a következő napokban azt vizsgálja majd meg, a megemelt tesztszám mennyi pluszköltséggel járna, illetve mennyi plusz munkaerőre lenne szükség, továbbá mennyire befolyásolná a lakosság napi tesztigényét.
A forrás arra is kitért, hogy arról is szó van, az olimpia előtt Japánba edzőtáborba akklimatizálódni érkező sportolókat már a felkészülésük során is minden nap ellenőriznék.
Hasimoto Szeiko, a szervezőbizottság elnöke múlt kedden jelentette be, hogy várhatóan a korábban tervezettnél gyakrabban tesztelik majd a résztvevőket a koronavírus új, fertőzőbb variánsainak megjelenése miatt.
A tavalyról idén nyárra halasztott tokiói olimpia a tervek szerint július 23-án kezdődik.
Az olimpiai bizottság a japán fővárosban bejelentette, hogy egy hónap múlva indul a tokiói olimpia fáklyaváltója. A bejelentés egyértelműen azt jelenti, hogy a tavaly elhalasztott ötkarikás játékokat idén valóban megrendezik.
A szervezők csütörtökön ismertették a 10 ezer fáklyavivőre, illetve egyéb résztvevőre – köztük a nézőkre – vonatkozó egészségügyi intézkedéseket és szabályokat.
„Ne kiabáljanak és ujjongjanak! Kérjük, csak tapsoljanak és tartsák meg a megfelelő védőtávolságot!” – mondta Hasimoto Szeiko, az olimpia szervező bizottságának elnöke.
A fáklyavivők maszk nélkül is futhatnak, de mindenki másnak kötelező viselnie. Bejelentették azt is, hogy a fáklyaváltó útvonala, illetve a futók személye külön értesítés nélkül is változhat.
Az olimpia a tervek szerint július 23-án kezdődik.
Simane japán tartomány kormányzója kilátásba helyezte, hogy a prefektúrában nem engedélyezi a futást az olimpiai fáklyával, ha nem javul a koronavírusos helyzet a nyári ötkarikás játékoknak otthont adó országban.
Marujama Tacuja figyelmeztetéséről a Kyodo News adott hírt, kiemelve, hogy a tartományi vezető kritikusan értékelte a japán és a fővárosi kormányzatnak a pandémia terjedésének visszaszorítására tett erőfeszítéseit. Marujama sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a váltófutás engedélyezése ügyében egy hónap múlva dönt.
Simane prefektúrát május 15-én és 16-án érintené a 121 naposra tervezett olimpiai fáklyafutás, amely március 25-én indul Fukusimából, s a staféta eljut az ország mind a 47 tartományába.
Időközben megkezdték a japán egészségügyi dolgozók oltását a koronavírus ellen. Az első szakaszban 40 ezren kapják meg a vakcinát, s március közepére juthatnak el 3,7 millió ágazati alkalmazott első beoltásához, mielőtt szélesebb tömegek is hozzájutnak az oltóanyaghoz – írta beszámolójában az olimpiai ügyekben jártas insidethegames.biz.
A 2020-ról ez év nyarára halasztott tokiói olimpiát a tervek szerint július 23. és augusztus 8. között rendezik meg, míg a paralimpiai játékok augusztus 24-től szeptember 5-ig zajlanak a japán fővárosban.
Miro Josiro pénteken bejelentette, hogy lemond a tokiói olimpia szervezőbizottságának vezetéséről.
A 83 éves vezető, aki korábban az ország miniszterelnöke is volt, a nőkre tett megjegyzése miatt kénytelen távozni. Mori a múlt héten azt mondta, bosszantja őt, ha az értékezleteken a női tagok túl sokat beszélnek, és emiatt a megbeszélések elhúzódhatnak. Utóbb meggondolatlannak nevezte kijelentését és elnézést kért. Egyúttal hangsúlyozta, hogy nem állt szándékában megsérteni a nőket, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pedig ezután jelezte: lezártnak tekinti az ügyet.
Ezzel azonban nem ért véget a történet, mert a közösségi médiában „Mori, kérem mondjon le” felszólítással akció indult, melyhez egyre többen csatlakoztak.
Mori erre úgy ragált, hogy ő továbbra is vállalja a felelősséget az olimpia megszervezéséért és levezényléséért, azonban ha tovább erősödnek a lemondását követelő hangok, akkor nem marad más választása, mint a távozás.
A kritikaáradat nem csitult, többek között sportolók, szponzorok, önkéntesek, diplomaták és újságírók fejezték ki nemtetszésüket, az egyik lap pedig „falusi mentalitásnak” nevezte azt az eljárást, amellyel a környezete, benne a jelenlegi kormányfővel, Szuga Josihidével, meg akarta védeni Morit, azt gondolván, hogy a bocsánatkérés elég lesz. Ito Acuo független politikai elemző szerint elég is lehetett volna, ha a kritikák csak Japánból érkeztek volna.
„Csakhogy globális volt a reakció” – tette hozzá.
Mori helyének átvételére jelenleg Hasimoto Szeiko olimpiai miniszter a legesélyesebb. A szervezőbizottság először Kababucsi Szaburót, a Japán Labdarúgó Szövetség korábbi elnökét kérte volna fel, de a 84 éves sportvezető végül nem vállalta el a feladatot, noha csütörtökön erre még nyitottnak mutatkozott.
Az olimpiára eredetileg 2020. július 24. és augusztus 9. között került volna sor, a paralimpia pedig augusztus 25-én rajtolt volna, de a koronavírus-világjárvány miatt tavaly márciusban mindkettőt elhalasztották. Az ötkarikás játékokat a jelenlegi tervek szerint idén július 23-tól augusztus 8-ig rendezik meg, a paralimpiára pedig augusztus 24. és szeptember 5. között kerül sor.
BREAKING: Luis Rubiales has sensationally resigned as President of the Royal Spanish Football Federation following the scandal over him kissing Spain’s Jenni Hermoso at the Women’s World Cup Final. He revealed the news in a world exclusive interview for @PiersUncensored pic.twitter.com/Kl2uQTOzqv
BREAKING: Luis Rubiales has sensationally resigned as President of the Royal Spanish Football Federation following the scandal over him kissing Spain’s Jenni Hermoso at the Women’s World Cup Final. He revealed the news in a world exclusive interview for @PiersUncensored pic.twitter.com/Kl2uQTOzqv
