A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerdán a párizsi, 142. teljes ülésén úgy döntött, hogy a 2034-es téli olimpiát az egyesült államokbeli Salt Lake City rendezheti.
A Utah állambeli város – amelyet már novemberben kiválasztott a NOB, azaz ellenjelölt nélkül vált most hivatalos házigazdává – 2002-ben egyszer már otthont adott az ötkarikás játékoknak. Az amerikai pályázat ezúttal 89-ből 83 támogató szavazatot kapott.
„Az otthon ünneplőknek: visszatérünk, visszatér az olimpia Utah államba” – utalt Spencer Cox kormányzó arra, hogy Salt Lake Cityben hatalmas tömeg várta a bejelentést óriáskivetítők előtt ülve. A politikus mellett többek között Lindsey Vonn olimpiai és világbajnok alpesi síző tartotta a prezentációt.
„Alázat és megbecsülés, mindez együtt. Felejthetetlen élmény és nagyszerű ünnep lesz, és ezt az egész világ látni fogja” – értékelt Gene Sykes, az amerikai olimpiai és paralimpiai bizottság elnöke.
A NOB közölte, hogy a rendező város szerződését egy olyan módosítással egészítettek ki, amely lehetővé teszi a NOB számára, hogy felmondja a megállapodást olyan esetekben, amikor a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség legfelsőbb hatóságát nem tartják tiszteletben teljes mértékben. Erre azért volt szükség, mert a NOB és az Egyesült Államok komoly vitába keveredett 23 kínai úszó ügyében, akik a tokiói olimpián produkáltak pozitív tesztet, de végül a WADA felmentette őket.
„A vitatott ügyet nem Salt Lake City vagy Utah állam, vagy Utah lakossága okozta” – jelentette ki Thomas Bach NOB-elnök, aki sajnálatát fejezte ki, hogy ez problémaként felvetődött a helyszínkijelölés kapcsán.
Az Egyesült Államok eddig négyszer rendezett téli olimpiát: Lake Placid 1932-ben és 1980-ban, Squaw Valley 1960-ban és Salt Lake City 2002-ben volt házigazda. Utóbbi eleinte az 2030-as eseményre pályázott volna, de végül az 2034-eset választotta, hogy elkerülje a szponzori ütközést a 2028-as, Los Angeles-i nyári olimpiával.
A NOB párizsi ülésén korábban a 2030-as téli olimpia helyszínéül a francia Alpokat választották, esetében azonban még várnak a szükséges garanciákra. A 2026-os téli játékokra Olaszországban, Milánóban és Cortina d’Ampezzóban kerül sor.
Újabb pályázat érkezhet a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) a 2030-as téli játékok rendezési jogáért, ugyanis sajtóértesülések szerint Franciaország, Svájc és Olaszország a közös szervezésen gondolkodik.
Az olimpiai hírekre és sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál beszámolója szerint a három ország határán fekvő alpesi régiók közül többen (a svájci Valais, a francia Chamonix és az olasz Aosta-völgy) vállalnák az együttműködést a havas játékok megszervezésére. Bár a svájci tisztviselők korábban kijelentették, hogy nem szívesen támogatják a kampányt, amelyet a lakosság túl költségesnek tart.
Két hete a Japán Olimpiai Bizottság és Szapporo tisztviselői jelentették be, hogy szüneteltetik a pályázatot, mivel a tokiói nyári olimpia vesztegetési botrányai miatt elbizonytalanodtak. Szapporo mellett a kanadai Vancouvernek sem áll biztos lábakon a pályázata, mivel Brit Kolumbia tartomány kormányzósága októberben kijelentette: nem finanszírozza az olimpiarendezést. A két ország esetleges visszalépésével mindössze egy pályázó maradna a 2030-as és 2034-es téli ötkarikás játékok megrendezésére, de az egyesült államokbeli Salt Lake City is inkább 12 év múlva rendezne olimpiát.
A NOB lausanne-i ülésén egy hónappal ezelőtt pedig egy újabb kritériumot fogalmazott meg, miszerint a fenntarthatóság jegyében olyan rendező várost keresnek majd, ahol az elmúlt tíz évben nulla fok alatti hőmérsékletet mértek a téli olimpia idején.
A soron következő téli olimpiára Milánóban és Cortina d’Ampezzóban kerül sor 2026. február 6. és 22. között.
The sanctions against the Russian and Belarusian States and Governments are not negotiable. They have been unanimously confirmed by the recent Olympic Summit meeting on 9 December 2022.
A 2026-os olaszországi téli olimpia tervezett költségei már a kétmilliárd eurót is meghaladják, és a tervezettnél jóval magasabbra rúgnak – írja az MTI.
Az ötkarikás ügyekben járatos insidethegames.biz honlap híradása szerint 284 millió eurót különítettek el az alapvető, halaszthatatlan munkákra, vagyis a nélkülözhetetlen létesítmények megépítésére, és mintegy 1,9 milliárd eurót szánnak olyan lényeges projektekre, mint az infrastruktúra.
Így a játékok új összköltsége a becslések szerint jóval túllépi a kétmilliárd eurót.
Az olasz házigazdák eredetileg 1,5 milliárd eurós összköltségvetést terveztek, tavaly decemberben azonban már olyan új büdzsét és üzleti tervet hagyott jóvá a szervező Milan Cortina 2026 igazgatótanácsa, amelyben 1,58 milliárd euró szerepelt.
A 2026-os téli olimpiát február 6. és 22. között, a következő téli paralimpiát pedig március 6. és 15. között rendezik meg Milánóban és Cortina d’Ampezzóban.
Norvégia végzett az éremtáblázat élén a pekingi téli olimpián.
A skandináv ország rekordot jelentő 16 aranyérmet gyűjtött. Összesen 29 ország képviselői nyertek medált a kínai fővárosban.
Magyarország a rövidpályás gyorskorcsolyázó Liu Shaoang 500 méteren szerzett arany- és az 1000 méteren kiérdemelt bronzérmével, valamint a vegyes váltó harmadik helyével 20. a rangsorban.
A pekingi téli olimpia éremtáblázata:
ARANY EZÜST BRONZ
Norvégia 16 8 13 Németország 12 10 5 Kína 9 4 2 Egyesült Államok 8 10 7 Svédország 8 5 5 Hollandia 8 5 4 Ausztria 7 7 4 Svájc 7 2 5 Orosz Olimpiai Bizottság 6 12 14 Franciaország 5 7 2 Kanada 4 8 14 Japán 3 6 9 Olaszország 2 7 8 Koreai Köztársaság 2 5 2 Szlovénia 2 3 2 Finnország 2 2 4 Új-Zéland 2 1 – Ausztrália 1 2 1 Nagy-Britannia 1 1 – MAGYARORSZÁG 1 – 2 Belgium 1 – 1 Csehország 1 – 1 Szlovákia 1 – 1 Fehéroroszország – 2 – Spanyolország – 1 – Ukrajna – 1 – Észtország – – 1 Lengyelország – – 1 Lettország – – 1
A jelenlegi feszült politikai helyzet ellenére sem lép vissza Ukrajna a 2030-as téli olimpia megrendezésének tervéről. Mindezt Vadum Huttszajt sportminiszter jelentette be a parlamentben pénteken, hozzátéve, hogy az infrastruktúra jelenleg nem megfelelő ugyan, de dolgoznak az ügyön, és továbbra is vizsgálják az olimpiai pályázat lehetőségét.
Ukrajna a Pekingben zajló játékokon eddig egy ezüstérmet nyert a síakrobata Olegszandr Abramenko révén. Ukrajna nem egyedüli érdeklődő a 2030-as olimpiára. A hírek szerint Japánból Szapporó, Spanyolországból Aragónia és Katalónia is szívesen megrendezné a játékokat, de komoly a 2010-es házigazda Vancouver érdeklődése is. A 2002-es vendéglátó Salt Lake City ugyancsak azt jelezte korábban, hogy 2030-ban vagy 2034-ben újra vendégül látná a téli sportágak első számú eseményét.
The Olympics should never be hosted by a country actively committing genocide. Glad to see American taxpayers won’t be paying for diplomats to attend the Beijing Games. https://t.co/2PtoP6Rxny
The UEFA Executive Committee has today decided to prevent teams from Belarus and Ukraine from being drawn against each other in any future UEFA competitions with immediate effect and until further notice.
Döntését a sportoló a közösségi oldalán jelentette be csütörtökön. A Nemzetközi Tesztelő Ügynökség (ITA) szerdán adott tájékoztatást arról, hogy a 34 éves sífutó doppingtesztje pozitív lett.
Az egy héttel ezelőtt levett mintájában anabolikus szteroid és serkentő szer nyomaira is bukkantak, ezért felfüggesztették versenyzési jogát, és az edzésektől is eltiltották az ötkarikás játékokon.
A profi sípályafutásom hirtelen véget ért. Nagy fájdalommal a szívemben írom ezt, és nem értem, hogy mi történt. Az olimpiai doppingtesztemről szóló megdöbbentő hír számomra igazi katasztrófa – írta Kaminszka.
A 2014-es és 2018-as téli olimpián is résztvevő Kaminszka az idei pekingi seregszemlén tíz kilométeren klasszikus stílusban 79., szabadstílusú sprintben 70., a váltóval pedig 18. lett.
The Olympics should never be hosted by a country actively committing genocide. Glad to see American taxpayers won’t be paying for diplomats to attend the Beijing Games. https://t.co/2PtoP6Rxny
A Nemzetközi Tesztelő Ügynökség (ITA) szerdai tájékoztatása szerint a 34 éves sífutó pozitív tesztet adott, ezért felfüggesztették a versenyjogát, a továbbiakban pedig edzéseken sem vehet részt az ötkarikás játékokon.
A 2014-es és 2018-as olimpián is résztvevő Kaminszka az idei seregszemlén tíz kilométeren klasszikus stílusban 79., szabadstílusú sprintben 70., a váltóval pedig 18. lett. Előzőleg Hoszein Szaveh Semsaki iráni alpesi síző akadt fenn a doppingszűrésen, az ő szervezetében anabolikus szteroidok nyomaira bukkantak.
A pekingi játékok legnagyobb port kavart esetét az orosz Kamila Valijeva szolgáltatta, ő még decemberben adott pozitív tesztet, amelynek eredménye csak az olimpia alatt vált ismertté. A nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) döntése nyomán viszont rajthoz állhatott a műkorcsolya versenyein, ugyanakkor annak eredményei csak később válnak véglegessé, miután a CAS elbírálja a konkrét doppingesetet.
The Olympics should never be hosted by a country actively committing genocide. Glad to see American taxpayers won’t be paying for diplomats to attend the Beijing Games. https://t.co/2PtoP6Rxny
Az eddig kiszivárgott hírek szerint egy orosz teszttel lehet probléma, ami miatt kedd este nem tartották meg a műkorcsolya csapatverseny díjátadóját.
„A felmerülő jogi kérdések” miatt halasztották el a téli olimpia műkorcsolya csapatversenyének díjátadó ünnepségét – erősítette meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Ez a finom megfogalmazás az Inside the Games szerint azt takarja, hogy valami nincs rendben a doppingügyekkel.
A portál úgy értesült, hogy az orosz csapat és a nemzetközi doppingellenes hatóságok környékén kell keresni a választ, miért halasztották el az ünnepséget, egy, még az olimpia előtt elvégzett teszttel lehet probléma. Bővebb tájékoztatást a nap későbbi részére ígértek.
A versenyt az orosz csapat nyerte meg – azért ezen a néven, mert az államilag szervezett doppinglaborok miatt az Oroszország nevet és a zászlót nem használhatják.
The Olympics should never be hosted by a country actively committing genocide. Glad to see American taxpayers won’t be paying for diplomats to attend the Beijing Games. https://t.co/2PtoP6Rxny
Ukrajna az elmúlt 20 év legjobb eredményét mutatta a 2022-es téli olimpián szuperóriás-műlesiklásban. A kiemelkedő eredményt Ivan Kovbasznyuk érte el, aki egyedüliként képviseli Ukrajnát e sportágban.
Kovbasznyuk 1:25:56-os eredménnyel végzett a 32. helyen. A győztes az osztrák Matthias Mayer lett.
A 28 éves Ivan Kovbasznyuk kárpátaljai származású, s másodjára indult az olimpián. Ezenkívül öt világbajnokságon és a 2021/2022-es Európa-bajnokságon is részt vett.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna az elmúlt 20 év legjobb eredményét mutatta a 2022-es téli olimpián szuperóriás-műlesiklásban. A kiemelkedő eredményt Ivan Kovbasznyuk érte el, aki egyedüliként képviseli Ukrajnát e sportágban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1644344880
[modified] => 1644338757
)
[title] => A kárpátaljai sportolónak köszönhetően Ukrajna az elmúlt 20 év legjobb eredményét mutatta a 2022-es olimpián szuperóriás-műlesiklásban
[url] => https://sport.karpat.in.ua/?p=7898&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 7898
[uk] => 7889
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] =>
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => sport
[color] => purple
[title] => Спорт
)
[_edit_lock] => 1644331559:5
[_edit_last] => 5
[views_count] => 5780
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4881b011a26f2d6920750d21c9a6173c] =>
The Olympics should never be hosted by a country actively committing genocide. Glad to see American taxpayers won’t be paying for diplomats to attend the Beijing Games. https://t.co/2PtoP6Rxny
Irene Schouten nyerte a női gyorskorcsolyázók 3000 méteres versenyét a pekingi téli olimpián – számolt be az MTI.
A négyszeres világbajnok holland győztes, aki négy éve, Phjongcshangban a tömegrajtos versenyben harmadik volt, 3:56.93 perces olimpiai rekorddal bizonyult a legjobbnak, Claudia Pechstein 2002-es 3:57.70-es ötkarikás csúcsát javította meg.
A német sportoló azonban így is örülhetett, mert azzal, hogy 3000 méteren elindult, beállította a legtöbb téli olimpiai részvétel rekordját. A 49 éves Pechsteinnek a pekingi a nyolcadik ötkarikás szereplése, ezzel beérte a japán síugró Kaszaj Noriakit, aki 1992 és 2018 között egymást követő nyolc havas-jeges játékokon indult. Az ötszörös ötkarikás aranyérmes Pechstein, aki ezúttal 20 indulóból 20. lett, egyedüli rekorderré lépett elő az életkort illetően: a téli olimpiák eddigi legidősebb résztvevője, az Amerikai Virgin-szigeteki Anna Abernathy szánversenyzőként 48 évesen szerepelt a 2002-es olimpián.
A második helyezett olasz Francesca Lollobrigida több mint egy másodperccel volt lassabb Schoutennél, a harmadikként végző kanadai Isabelle Weidemann pedig közel kettővel.
A címvédő holland Carlijn Achtereekte hetedik lett.
Eredmény, gyorskorcsolya, női 3000 m, olimpiai bajnok:
The Olympics should never be hosted by a country actively committing genocide. Glad to see American taxpayers won’t be paying for diplomats to attend the Beijing Games. https://t.co/2PtoP6Rxny