Nem indulhat a pénteken kezdődő bulgáriai vívó Európa-bajnokságon az orosz Valerija Kobzeva, miután közösségi oldalán lájkolta az Oroszország ukrajnai háborúját támogató bejegyzéseket.
A kardvívót azt követően zárták ki az Eb-ről, hogy az ukrán sportminisztérium vádja szerint megsértette a semleges sportolókra vonatkozó kritériumokat, amelyeket – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlására – a sportági világszövetség (FIE) tett közzé márciusban.
Az FIE azzal a feltétellel járult hozzá orosz és fehérorosz vívók semleges színekben történő versenyzéséhez, hogy az érintettek nincsenek kapcsolatban a fegyveres erőkkel, sem biztonsági szolgálatokkal, és semmilyen módon nem támogatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
A sportágban a világ legjobbjai közé tartozó oroszok közül eleve többeknek – így a moszkvai katonacsapat, a CSZKA Moszkva olimpiai és világbajnok válogatottjainak – plovdivi rajtját nem engedélyezték, és Kobzeva annak a hatnak az egyike volt, akiket a semlegesként történő Eb-részvételre az orosz vívószövetség kiválasztott – írta a kizárás kapcsán az insidethegames.biz.
Russia won 71 medals in Tokyo Olympics. 45 of them were won by athletes who are also members of the Central Sports Club of the Russian Army. The army that commits atrocities, kills, rapes, and loots. This is whom the ignorant IOC wants to put under white flag allowing to compete.
A poznani női tőrvilágkupa lemondását követően a Lengyel Vívószövetség (PZS) főtitkára jelezte, hogy fellebbezést szeretnének benyújtani az orosz és belorusz sportolók nemzetközi versenyekre történő visszaengedése ellen a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS).
Jacek Slupski a Reuters hírügynökségnek elmondta: a két hét múlva esedékes hagyományos vk-viadalt szerették volna megtartani.
Viszont csak úgy engedélyezték volna az orosz és belorusz sportolóknak az indulást, ha aláírnak egy nyilatkozatot, amelyben elítélik Oroszország Ukrajna elleni háborúját és Vlagyimir Putyin rendszerét, valamint igazolják, hogy nem hivatásos katonák és nem dolgoznak semmilyen fegyveres szervezetnél a két országban.
A főtitkár jelezte, hogy a nemzetközi sportági szövetség (FIE) ezt a tervet elutasította, ezek után döntöttek úgy, hogy nem vállalják a házigazda szerepét.
Slupski emellett kijelentette: a PZS azt tervezi, hogy a CAS-nál támadja meg a FIE kongresszusának március 10-i határozatát, amellyel a nemzetközi szövetség engedélyezte az orosz és belorusz vívóknak, hogy semleges színekben visszatérhessenek a nemzetközi versenyekre. Mint mondta, ezt a tervüket számos európai ország üdvözölte, és nem elképzelhetetlen, hogy többekkel közösen nyújtanak majd be fellebbezést a Sportdöntőbíróságnál.
A PZS szerdán jelentette be a poznani viadal törlését, míg március közepén a német sportági szövetség mondta le a tauberbischofsheimi májusi női tőrvilágkupa-versenyt. Mindkét viadal része a sportág hétfőn indult egyéves olimpiai kvalifikációs sorozatának, a női tőrözőknek ez lett volna az első két versenyük.
A FIE oroszokat és beloruszokat érintő márciusi határozata óriási hullámokat vetett a sportágon belül.
A német és lengyel szövetség mellett több más ország is visszalépett – kisebb – nemzetközi versenyek rendezésétől. Másfél hete 318 európai, amerikai és japán versenyző közös nyilatkozatában „katasztrofális hibának” nevezte, hogy a FIE fontolóra vette az ukrajnai háború miatt kizárt sportolók újbóli integrálását a nemzetközi sportéletbe – számolt be az MTI.
Svédország tiltakozásképpen nem rendez nemzetközi vívóversenyeket, mert azokon újra szerepelhetnek orosz és fehérorosz sportolók a világszövetség (FIE) döntése értelmében.
„Teljesen kizárt, hogy e két ország részvételével versenyeket rendezzünk, amikor véres háborút indítottak Ukrajnában” – mondta Otto Drakenberg, a svéd szövetség elnöke.
A skandinávok két szeptemberi, stockholmi verseny megrendezését mondták vissza, a németek pedig csütörtökön jelentették be, hogy a május elejére tervezett női tőr világkupa-viadalnak nem adnak otthont.
A FIE múlt pénteki rendkívüli online-kongresszusán a tagság – mintegy kétharmados támogatottsággal – foglalt állást úgy, hogy április 1-jétől, a párizsi olimpia egyéves kvalifikációs időszakának kezdetétől engedélyezi orosz és fehérorosz vívók részvételét a versenyeken egyéniben és csapatban is, figyelembe véve ugyanakkor „a Nemzetközi Olimpiai Bizottság esetleges jövőbeli ajánlásait, határozatait”.
