Gianni Infantino szerint Donald Trump amerikai elnök biztosította a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget (FIFA), hogy az iráni válogatott a közel-keleti háború ellenére részt vehet a nyári világbajnokságon.
„A megbeszélések során Trump elnök ismételten hangsúlyozta, hogy az iráni csapatot természetesen meghívják az Egyesült Államokban sorra kerülő tornára” – mondta a FIFA elnöke a Trumppal folytatott találkozó után. Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított Irán ellen.
„Mindannyiunknak szükségünk van egy olyan eseményre, mint a FIFA-világbajnokság, amely jobban összehozza az embereket, mint valaha” – tette hozzá Infantino.
Az iráni csapat vb-indulása a bejelentés ellenére sem tekinthető biztosnak, mivel saját döntése alapján is visszaléphet a tornától. Mehdi Taj, az Iráni Labdarúgó Szövetség (FFI) elnöke korábban már utalt erre.
„Milyen értelmes ember küldené a nemzeti csapatát az Egyesült Államokba, ha a világbajnokság politikailag annyira terhelt, mint Ausztráliában?” – nyilatkozott az ISNA hírügynökségnek Taj, utalva a női Ázsia Kupán történtekre.
Az iráni női együttes ausztráliai szereplése ugyanis nagy port kavart, az első csoportmeccsen a játékosok nem énekelték el a himnuszt, majd a következő találkozón tisztelegve hallgatták. Miután a csapat kiesett, öt játékos elfogadta el az ausztrál kormány humanitárius vízumajánlatát.
A világbajnokságon az iráni válogatottnak június 15-én Új-Zéland, 21-én pedig Belgium ellen kellene pályára lépnie a kaliforniai Inglewoodban, majd a G csoport zárásaként június 26-án Seattle-ben az egyiptomiakkal csapna össze.
Az amerikai, kanadai, mexikói közös rendezésű vb-re június 11. és július 19. között kerül sor, a mérkőzéseket az M4 Sport élőben közvetíti.
Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke szerint fel kellene oldaniuk az orosz csapatok kizárását. Szerinte mindezt az utánpótlásban kellene elkezdeni. A sportvezető Izrael helyzetéről is szót ejtett.
Az olasz–svájci sportvezető szerint a négy éve fennálló részvételi tilalommal semmit nem értek el, sőt az még több frusztrációt és gyűlöletet eredményezett. Hozzátette: az orosz klubcsapatok és válogatottak visszaengedését az utánpótlásban kellene kezdeni.
Az orosz és fehérorosz együtteseket az ukrajnai háború miatt tiltották ki a nemzetközi porondról 2022 februárjában.
Izrael esetleges kitiltása kapcsán Infantino hangsúlyozta: a FIFA alapszabályában rögzíteni kellene, hogy a politikai vezetők tettei miatt egyetlen ország labdarúgását se büntethessék ilyen módon.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) átigazolásokra vonatkozó szabályzatának bizonyos részei ellentétesek az uniós joggal, mivel akadályozzák a játékosok szabad mozgását és sértik a klubok közti versenyt – mondta ki pénteki döntésében az Európai Unió Bírósága. A testület döntése fontos változást hozhat a nemzetközi átigazolási piac működésében, mert ez alapján a játékosok jóval könnyebben felbonthatják a klubjukkal kötött szerződésüket.
Felforgathatja a futballisták átigazolási piacának működését az EU luxemburgi székhelyű bíróságának pénteki döntése, amely kimondta, hogy a FIFA átigazolásokra vonatkozó szabályzatának egyes részei sértik az uniós jogot azáltal, hogy korlátozzák a játékosok szabad munkavállalását − írta a Reuters.
A FIFA szabályzatában ugyanis szerepel egy olyan paragrafus, mely szerint ha egy futballista alapos ok nélkül akarja megszüntetni még futó szerződését, kártérítést köteles fizetni az őt alkalmazó klubnak, amennyiben pedig a szerződés felbontását követően új csapathoz igazol, az új egyesület és a labdarúgó osztozik a felelősségben a kártérítés megfizetését illetően.
Ezt alkalmazta a korábbi francia válogatott középpályás, Lassana Diarra esetében is a FIFA, aki viszont nem értett egyet a döntéssel és jogi úton követelt magának elégtételt, ez a 10 éve húzódó ügy kötött most ki az EU luxemburgi székhelyű bíróságán, amely végső soron Diarrának adott igazat.
Tíz éve húzódó peres ügy végére került pont
Lassana Diarra 2013-ban négyéves szerződést írt alá a Lokomotiv Moszkva csapatához, ám ebből mindössze egyet töltött le, mert 2014 augusztusában az orosz együttes egyoldalúan felbontotta a megállapodást, többek között azzal az indokkal, hogy Diarra nem járt edzésre. A vélt szerződésszegés miatt a Lokomotiv 10 millió euró kártérítést követelt a labdarúgótól, és a FIFA békéltető, vitarendező testületének segítségét kérték, amely az egyesületnek adott igazat.
2015-ben a belga Charleroi szerette volna szerződtetni Diarrát, de megerősítést kértek a FIFA-tól, hogy a futballista szabadon igazolható, illetve, hogy őket mint klubot nem terheli felelősség a Diarra által a Lokomotiv Moszkvának fizetendő kártérítésért. Hetekkel később ugyan meg is kapta az erről szóló igazolást a Charleroi, de mivel az átigazolási időszaknak addigra már vége volt Belgiumban, így a csapat elállt az üzlettől.
Diarra ezután a belga bíróságon perelte be a FIFA-t, mondván a nemzetközi szövetség az átigazolás meghiúsításával megsértette az EU-n belüli szabad munkavállaláshoz való jogát, emellett a belső piaci verseny védelméről szóló alapelvet is. Az egykor a Real Madridban és a Chelsea-ban is játszó középpályás egyúttal 6 millió euró is kártérítést követelt.
A belga bíróság első fokon a focistának adott igazat, ám csak az eredetileg követelt összeg töredékét, mindössze 60 ezer eurót ítélt meg a javára, a fellebbviteli bíróság ezt követően fordult az EU bíróságához, hogy formáljon véleményt az uniós jogsértéseket illetően.
Ennek a sagának a végére került most lényegében pont, bár hatmilliós kártérítést továbbra sem kapott Diarra, de az EU-s bíróság ítélete, amely kimondja, hogy a FIFA jelenlegi szabályzata nem felel meg az uniós jogelveknek, minden bizonnyal komoly változásokat fog hozni a transzferpiacon.
Antoine Duval nemzetközi sportszakjogász szerint a döntés alapjaiban fogja megváltoztatni a profi futball működését.
Diarra ügyvédei, Jean-Louis Dupont és Martin Hissel a The Athletic cikke szerint úgy fogalmaztak, ügyfelük totális győzelmet aratott, és vele együtt nyertek mindazok a játékosok, akiket hasonló szituációban anyagi és erkölcsi kár ért az elmúlt években.
A két jogász közleményében leszögezte, meg vannak róla győződve, hogy a döntés nyomán a FIFA kénytelen lesz változtatni az átigazolási szabályzatán, szinkronba hozva azt az uniós joggal.
Hozhat-e a Bosman-szabályhoz hasonló változást Diarra ügye?
Sokan az ítélet kapcsán már új Bosman-szabályról beszélnek, és a párhuzam Dupont személye miatt is adja magát, hiszen ő védte annak idején John Bosmant is, akinek az ügye tényleg teljesen átformálta a nemzetközi futballt. Akkor Bosman átigazolása kapcsán 1995-ös ítéletében azt mondta ki az EU bírósága, hogy a lejárt szerződésű labdarúgókért előző egyesületük nem kérhet pénzt az új klubjuktól.
A The Independent cikkében megjegyzi, nem mindenki vár hasonló földindulásszerű hatást a mostani döntéstől, vannak, akik szerint nem hoz érdemi változást a döntés, de olyanok is akadnak, akik szerint épp a játékosok láthatják kárát egy olyan szabályozásnak, ahol túlságosan könnyű fölbontani a szerződéseket. Egyrészt megszűnik a hosszabb szerződések adta stabilitás, másrészt, ha a szerződésükből kilépő játékosok ingyen váltanak klubot, akkor az átigazolási díjuk kiesik a körforgásból, ami hosszabb távon a fizetések masszív csökkenéséhez vezethet.
Azok az egyesületek pedig, amelyek gazdaságilag arra építik a működésüket, hogy kinevelnek vagy olcsón vesznek fiatal játékosokat, hogy aztán nagy haszonnal értékesítsék őket, igen komoly válságba kerülhetnek egy ilyen rendszerben, hiszen a bevételeik nagy részétől elesnének, ha az érvényes szerződéssel rendelkező futballistáik ingyen távozhatnának.
