Csütörtök este elrajtolt a több szempontból is rendhagyó 2026-os labdarúgó-világbajnokság. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében zajló, több mint egy hónapon át tartó torna minden korábbinál nagyobb mezőnyt vonultat fel, azonban nemcsak emiatt számít történelminek: a kontinensviadal új szabályokat is hoz magával, miközben több világbajnoki rekord megdőlésére is reális esély kínálkozik. A látványos futballfieszta mellett ugyanakkor komoly kihívások is árnyalhatják a torna összképét. Az extrém hőmérsékleti viszonyok, a korábban nem látott magasságba emelkedő jegyárak, valamint a torna körül kialakult politikai feszültségek – különösen az iráni válogatott helyzete – mind hatással lehetnek a lebonyolításra és a hangulatra. A világbajnokság így egyszerre ígér futballünnepet és komoly kihívást a játékosok és a szervezők számára egyaránt.
104 mérkőzéssel és 48 csapattal 39 napnyi futball vettekezdetét június 11-én a Dél-Afrika–Mexikó nyitómérkőzéssel. A 23. labdarúgó-világbajnokság ezúttal különleges formában rajtol el, hiszen először rendezi három ország közösen – 16 helyszínen. Ezen belül Mexikó történelmet írhat, mivel elsőként lehet az a nemzet, amely harmadszor is otthont ad férfi világbajnokságnak: 1970 és 1986 után 2026-ban ismét. Az Egyesült Államok számára ez lesz a második rendezés az 1994-es torna után, míg Kanadát most először érte ez a megtiszteltetés.
A 48 válogatottból 16 Európából, 10 Afrikából, 9 Ázsiából, 6 Észak- és Közép-Amerikából, valamint a Karib-térségből érkezik (ebből 3 helyet a rendező országok automatikusan biztosítottak), továbbá 6 Dél-Amerikából, valamint 1 Óceániából jutott ki a tornára.
A bővített mezőnynek köszönhetően több újoncot is avat a világbajnokság, miközben a torna egy korszak lezárását is elhozhatja.
Most nyáron debütálhat a világbajnokságokon Zöld-foki-szigetek, Jordánia és Üzbegisztán, valamint a mindössze 150 ezer lakosú Curacao is. Ugyanakkor hosszú idő után tér vissza a torna mezőnyébe Haiti (1974 után először), a Kongói DK (1974), Irak (1986), Ausztria (1998), Norvégia (1998) és Skócia (1998) is.
Azonban szintén ezen a kontinensviadalon láthatjuk minden bizonnyal utoljára világbajnokságon pályára lépni többek között Cristiano Ronaldót, Lionel Messit, Manuel Neuert és Luka Modricot. Magyar vonatkozása ezúttal sem lesz a világbajnokságnak, mivel a válogatott 1984 óta nem tudta kivívni a részvételt. Legutóbb magyar szereplőt még 2010-ben Kassai Viktor játékvezető személyében láthattunk a világversenyen, aki egy elődöntőt is vezényelt. Előtte Vágner László 1998-ban és Puhl Sándor 1994-ben fújt a legrangosabb nemzetközi kupaviadalon, utóbbi többek között a brazil–olasz vb-döntőn is.
Új szabályok debütálnak a legnagyobb színpadon
Több új és érdekes szabályváltozást is bevezet a nemzetközi szövetség (FIFA) a csütörtökön rajtoló labdarúgó-világbajnokságon, melyek elsősorban az esetleges időhúzások elkerülését és a játék folyamatosságát célozzák.
A mérkőzéseken, ha egy játékos az ellenfelével történő összeszólalkozás közben a szája elé teszi a kezét, a játékvezető akár piros lapot is adhat neki.
Ezzel a mozdulattal ugyanis a felvételek alapján utólag nem azonosíthatók a diszkriminatív, sértő megjegyzések. Az intézkedés hátterében a Benfica–Real Madrid Bajnokok Ligája-találkozó áll, amelyen Gianluca Prestianni a mezét a szája elé húzva sértegette Vinícius Júniort.
Szintén ebből a mérkőzésből kiindulva, ha egy futballista a játékvezetői döntés elleni tiltakozásként elhagyja a pályát, ugyancsak piros lapot kaphat. Ez azokra a hivatalos személyekre is vonatkozik, akik erre utasítják a játékosokat. Amennyiben emiatt félbeszakad egy mérkőzés, a győzelemért járó három pontot az ellenfél kapja.
Tekintettel a 32-ről 48 válogatottra bővülő mezőnyre, a sárga lapokat nemcsak a negyeddöntő után, hanem már a három csoportmérkőzést követően is eltörlik.
A világbajnokságon a játékvezetők már nemcsak akkor számolhatnak vissza kézfelmutatással, ha a kapus birtokolja a labdát, hanem bedobásoknál és kirúgásoknál is. Ha egy csapat a megadott időn belül nem végzi el a műveletet, az ellenfél kapja meg a labdát. Ez bedobásnál öt, kirúgásnál tíz másodperc. Ugyancsak az időhúzás elkerülését szolgálja az az intézkedés is, hogy a lecserélt labdarúgónak tíz másodpercen belül el kell hagynia a játékteret, különben a cserejátékosnak legalább egy percet a partvonalon kívül kell töltenie, mielőtt beállhat. Ha pedig egy játékos sérülés miatt ápolásra szorul, legalább egy percet a pályán kívül kell maradnia.
A vb-n 2018-ban debütáló videoasszisztens rendszer az eddigieken túl további három esetben is beavatkozhat, illetve jelezhet a játékvezetőnek: második sárga lap miatti kiállításnál, ha nem a megfelelő játékos kapta a lapot, valamint a tévesen megítélt szögleteknél.
Érdekesség, hogy a sportág történetében először a mérkőzések előtt nemcsak a kezdő tizenegy hallgatja a himnuszokat a pályán, hanem a cserejátékosok is felsorakoznak. Így 26–26 futballista áll majd a játéktéren.
A rekordok vb-je lesz (és lehet)
A kontinensviadal több szempontból is történelmet ír, illetve írhat. Az a tény, hogy az 1998 óta fennálló rendszer csapatainak száma 32-ről 48-ra emelkedik, már régóta ismert. A 16 csapattal bővült tornán így a gólrekord várhatóan meg fog dőlni, ugyanakkor a gólátlagot már nehezebb lesz felülmúlni.
Az 1954-es, svájci rendezésű tornán, ahol csupán 16 csapat vett részt, rekordnak számító 5,38 gól/meccs átlag született (összesen 140 góllal). Összehasonlításképpen a négy évvel ezelőtti vb 2,69 gól/meccs átlagot hozott.
A gólrekordot jelenleg a legutóbbi, 2022-es katari torna tartja 172 góllal, megelőzve az egyaránt 171 gólos 1998-as franciaországi és 2014-es brazil világbajnokságot.
A vb-szereplések számában tovább növelheti előnyét Lionel Messi, aki eddig 26 vb-mérkőzésen lépett pályára. A képzeletbeli tabellán őt követi Lothar Matthaus (25 meccs), Miroslav Klose (24 meccs) és Paolo Maldini (23 meccs), akik már visszavonultak, így nem üldözhetik tovább e tekintetben az argentin legendát. Az eddig 22 vb-mérkőzésen pályára lépő Cristiano Ronaldo azonban még igen.
Pont az említett két, még aktív aranylabdás játékos lehet az, akik egyeduralkodóvá válhatnak a vb-szereplések számában. Eddig ugyanis a rekordot jelentő öt világbajnokságon a pályára lépést hat játékos tartotta közösen: Lionel Messi, Cristiano Ronaldo, Lothar Matthaus, Rafael Márquez, Andrés Guardado és Antonio Carbajal. Szintén hatodik világbajnokságára készül a mexikói kapus, Guillermo Ochoa is, azonban ő nem mindegyik tornán lépett pályára a nemzeti csapat színeiben.
Ronaldóhoz köthető adat még, hogy a portugál aranylabdás 41 évesen léphet majd pályára, azonban még a következő világbajnokságon is szerepelnie kellene ahhoz, hogy megdöntse a legidősebb játékos rekordját, amelyet Essam El-Hadary tart, aki 2018-ban 45 évesen és 161 naposan védett az egyiptomi válogatottban. A portugál klasszis ugyanakkor egyedüliként mondhatja el magáról, hogy öt különböző világbajnokságon is gólt szerzett, és ezt a rekordot akár hatra is bővítheti most nyáron.
A legtöbb vb-gól rekordja is megdőlhet idén nyáron. Jelenleg a rangsor élén a német Miroslav Klose áll 16 góllal, de Lionel Messi (13 gól) és Kylian Mbappé (12 gól) akár már most nyáron átveheti a vezetést tőle.
Ami a csapatokat illeti: az ötszörös rekordbajnok Brazília továbbra is hibátlan szerepléssel büszkélkedhet, hiszen újabb kvalifikációjával továbbra is tartja kivételes sorozatát, vagyis azt, hogy eddig minden világbajnokságon részt vett. Közelükben áll a négyszeres világbajnok Németország 20 szerepléssel és a címvédő Argentína (18). Őket követi az ugyancsak négyszeres bajnok Olaszország, szintén 18 részvétellel, azonban az olasz csapat zsinórban harmadszor sem tudta kiharcolni a kijutást – bár erre voltak kezdetleges kezdeményezések.
Brutális jegyárak, extrém hőség és politikai konfliktusok is nehezítik a tornát
A világbajnokságot megelőzően több tényező is hangsúlyos szerepet kapott, amelyek negatívan befolyásolták a torna visszhangját, és komoly problémát jelenthetnek a lebonyolításában. Az alapból is drága utazási és szállásköltségek mellett a meccsjegyeket is rendkívül borsos áron hirdették meg. A FIFA dinamikus árazásának köszönhetően jelentős különbségek alakultak ki az őszi értékesítés során.
Ennek megfelelően a csoportmérkőzésekre viszonylag olcsón, akár 60 dollártól is lehetett belépőt vásárolni, ezzel szemben a döntőre a legdrágább kategóriában 6730 dollárt kell fizetni. De még a legolcsóbb, 4. kategóriájú jegy is 2030 dollárba kerül.
A 2022-es katari tornához képest gyakorlatilag minden kategóriában többszörös áremelkedés figyelhető meg. Példaként, a Statista.com adatai szerint Katarban a torna legolcsóbb jegye mindössze 11 dollár volt – ez több mint ötszörös különbség. A döntő esetében akkor 206 dollár volt a legolcsóbb jegy, vagyis közel tizedannyiba került, mint 2026-ban.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a Financial Times cikke szerint egy nappal a nyitómérkőzés előtt még több mint 180 ezer jegy nem talált gazdára a hivatalos viszonteladói felületeken. Emellett 15 ezer jegy továbbra is elérhető közvetlenül a FIFA-nál a csoportkörre. Mindezt úgy, hogy a medián jegyár az elmúlt hónapokban 20 százalékkal csökkent.
A szélsőséges időjárás várhatóan szintén jelentős szerepet játszik majd a világbajnokságon, ugyanis a hőség, a viharok, sőt a bozóttüzek miatti rossz levegőminőség is jellemző lehet az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban a nyári időszakban. Kutatók szerint a 16 kijelölt stadion közül 14-ben veszélyes hőmérsékleti szintek alakulhatnak ki. Éppen ezért már tavasszal több nemzetközi egészségügyi, klíma- és sportteljesítmény-szakértő nyílt levélben hívta fel a FIFA figyelmét arra, hogy a jelenlegi irányelvek nincsenek összhangban a tudományos eredményekkel, és „védhetetlenek”.
A lehetséges problémák elkerülése érdekében a FIFA több intézkedést is hozott a torna előtt, hogy a játékosok és a szurkolók egyaránt a lehető legjobb körülmények között élvezhessék a világbajnokságot:
a világbajnokság mérkőzésein időjárástól függetlenül kötelező lesz két ivószünet, nagyjából a 22. és a 67. perc környékén, ami a játékosok mellett a televíziós társaságoknak is előnyös, mivel eközben reklámok sugározhatók;
a szakmai stáb és a cserejátékosok számára minden szabadtéri mérkőzésen klimatizált kispadokat biztosítanak;
használni fogják a sportban arany standardnak számító hőmérő rendszert, az úgynevezett Wet Bulb Globe Temperature (WBGT) mutatót, amely a testre nehezedő hőterhelést méri, figyelembe véve a hőmérsékletet és a páratartalmat;
módosították a kezdési időpontokat, ahol lehetett, elkerülve a legforróbb napszakokat, a melegebb helyszíneken pedig fedett stadionokat használnak.
Ami a szurkolókat illeti: a nézők gyárilag lezárt vizespalackot vihetnek be a stadionokba, emellett árnyékos területeket, párakapukat, hűtőbuszokat és több vízosztópontot is biztosítanak.
Mindemellett politikai vetülete is van az eseménynek. Az elmúlt hetekben folyamatosan napirenden volt Irán válogatottjának helyzete, mivel az ország továbbra is háborúban áll az Egyesült Államokkal, ahol a világbajnoki mérkőzéseit játssza. A helyszín miatt az iráni szövetség hosszú ideig kérte a FIFA-t, hogy ne az Egyesült Államokban kelljen lejátszaniuk a mérkőzéseiket, azonban ezt elutasították.
Emellett a csapat vízumhelyzete is kérdéses volt, de kisebb huzavona után végül az iráni válogatott tagjai megkapták az amerikai vízumot – igaz, csak a meccsnapokra és az azt megelőző 24 órára, így a lefújás után még aznap el kell hagyniuk az ország területét. Ugyanakkor több stábtag nem léphet be az Egyesült Államokba.
Szintén vízumproblémával küzdött a szomáliai játékvezető, Omar Abdulkadir Artan, aki végül nem kapott beutazási engedélyt az Egyesült Államokba, így kénytelen kihagyni a világbajnokságot. Ugyancsak Iránhoz kötődik egy másik helyzet is: a seattle-i Pride-rendezvényt június 26-án tartják, amelynek részeként pont aznap csap össze Irán – ahol a homoszexualitást halálbüntetés sújtja – és Egyiptom, ahol a hatóságok az erkölcstelenség vagy kicsapongás elleni törvényeket alkalmazzák a helyi LMBTQ+ közösség tagjai ellen. Az elítéltek akár három évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatók.
Visszatér a spanyol uralom?
A William Hill fogadóirodánál az Európa-bajnok, 2010-es világbajnok spanyol és a négy éve ezüstérmes, 2018-as győztes francia válogatott számít a legesélyesebbnek a világbajnokság megnyerésére. Mindkét csapat végső sikere esetén a befektetett tét mindössze 5,5-szeresét fizeti. A londoni székhelyű fogadóiroda szerint Anglia (7,00), Brazília (9,00), Portugália (9,50) és a címvédő Argentína (10,00) tartozik még a favoritok közé.
A három házigazda bármelyikének győzelme meglepetésnek számítana: az amerikai válogatott első vb-címe 51-szeres, a mexikóié 67-szeres, a kanadaié pedig 151-szeres pénzt fizetne a szerencsés fogadónak.
