Az ukránok sérelmezték a Nemzetközi Olimpiai Bizottság leendő elnökének megjegyzéseit, amelyek megnyitották az utat Oroszország visszatérése előtt.
Az orosz sportolók nem indulhatnak saját zászlójuk alatt az olimpián, amióta Moszkva 2022 februárjában támadást indított Ukrajna ellen, amit a NOB a szabályai megsértésének minősített.
Kirsty Coventry, a NOB következő elnöke, aki júniusban veszi át Thomas Bach helyét, márciusban azonban kijelentette, hogy ellenzi, hogy bármely országot kitiltsák a játékokról, és „vitát” kezdeményezne arról, hogy Oroszország 2026-ra visszatérhessen.
Ez heves válaszlépéseket váltott ki Kijevből, amely azt akarja, hogy Oroszországot száműzzék az olimpiáról és más nemzetközi sporteseményekről – számolt be a Politico.
„Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy utasítson el minden olyan kísérletet, amely az orosz és fehérorosz állampolgárok sportban való jelenlétének normalizálására irányul, amíg az Ukrajna elleni háború folytatódik” – mondta Jurij Muzyka, Ukrajna sportminiszter-helyettese a Politicónak.
„Az Oroszországi Föderációban a sport az állami politika része, nincs autonómiája, a sportolók és a tisztviselők pedig az állami propagandagépezet részei” – mondta, hozzátéve, hogy Kijev továbbra is támogatja a tiltást.
A jelenlegi szabályok szerint az orosz sportolók csak semleges zászló alatt indulhatnak az olimpián. Egyes nemzetközi sportági szövetségek, például a jégkorong és az atlétika területén, egyáltalán nem engedik, hogy oroszok részt vegyenek a versenyeken és a selejtezőkön, vagyis nem kvalifikálhatják magukat a játékokra.
A tavalyi párizsi nyári olimpián mindössze 15 orosz versenyző indult.
Moszkva igazságtalannak és diszkriminatívnak nevezte a korlátozásokat.
Coventry szerint következetlen, hogy egyes konfliktusban lévő országokat betiltanak, másokat pedig nem, és fontosnak nevezte, hogy „minden sportoló” „képviseltesse magát” az olimpián.
A következő nyári olimpiai játékokat 2028-ban Los Angelesben, a következő téli olimpiát pedig 2026 februárjában Milánóban, Cortina d’Ampezzóban, valamint Lombardia és Északkelet-Olaszország különböző helyszínein rendezik meg.
Imane Khelif, who won a gold medal in women's boxing at the 2024 Olympics, had his penis and testosterone hormone detected medically. pic.twitter.com/XhgMnfcBV8
Kiderült, miért tűnt el váratlanul az ukrán sífutó válogatott teljes csapata az olaszországi Tour de Ski versenysorozatáról. A Nemzetközi Síszövetség (FIS) pénteken hivatalos magyarázatot adott az esetre, amely korábban komoly aggodalmat keltett a sportvilágban.
Az ukrán delegáció – jelentős késéssel – jelezte a szövetségnek, hogy „eredeti szándékuk szerint is ekkor tervezték befejezni a versenyt”. A FIS közleménye szerint a csapat kényszerű távozásának hátterében anyagi nehézségek állnak, amelyek miatt az öt ukrán sportoló nem tudta folytatni szereplését a neves versenysorozatban.
Az eset különös aggodalmat keltett, mivel háborús időkben ukrán sportolók eltűnése különösen érzékeny téma. A szervezők és a sportvilág megkönnyebbülésére azonban kiderült, hogy csupán kommunikációs hiányosságról volt szó: az ukrán csapat elmulasztotta értesíteni a szervezőket távozási szándékukról.
A korábbi nyilatkozatok már sejtették, hogy a csapat nehézségekkel küzd. Viktorija Oleh a harmadik szakasz után a Toblachban uralkodó magaslati körülményekre panaszkodott. A teljesítményben is megmutatkoztak a problémák: a három ukrán női versenyző – Oleh mellett Anasztazia Nikon és Szofia Skatula – már 17 perces hátrányt halmozott fel, és férfi társaik, Andrij Docenko valamint Denisz Muhotinov is jelentősen lemaradtak.
A Tour de Ski egyébként továbbra is norvég fölényt mutat: a férfiaknál Johannes Hoesflot Klaebo, a nőknél pedig Astrid Öyre Slind vezeti az összetett versenyt. A hétszakaszos versenyből még három van hátra. A fő kérdés most már nem az ukránok hollétére, hanem arra vonatkozik: képes lesz-e bárki is megszorítani a norvég versenyzőket?
Az eset rávilágít arra is, hogy a háborús helyzet közepette az ukrán sport továbbra is jelentős finanszírozási nehézségekkel küzd, ami még a nemzetközi élvonalban szereplő sportolók versenyzési lehetőségeit is befolyásolja.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Ukrajna nyilvános bocsánatkérést követel a FIFA-tól, amiért a vb-selejtező sorsolásán Oroszország részeként ábrázolták a Krímet.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tihij és az Ukrán Labdarúgó-szövetség bocsánatkérést követel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségtől (FIFA) egy olyan térkép miatt, amelyen a Krím Oroszország részeként szerepel.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség válaszolt a levelre a 2026-os világbajnoki selejtező sorsolásán szereplő, Krím nélküli Ukrajna térképével kapcsolatban.
Mély tisztelettel viszonyulunk az Ukrajnai Labdarúgó-szövetség aggodalmához, és megértjük ennek a kérdésnek a érzékenységét. Teljes mértékben tudatában vagyunk ennek a kényes helyzetnek, és bár az incidens nem volt szándékos, őszintén sajnálunk minden morális kárt, amit okozhatott, és értékeljük a kölcsönös megértést, miközben teljes felelősséggel dolgozunk a helyzet megoldásán
– olvasható a FIFA levelében.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség egyúttal biztosította, hogy nem ők tehetnek az incidensről, mivel az érintett infografikai térképet külső vállalkozó készítette. Azonban a szervezet belső ellenőrzést végez annak érdekében, hogy hasonló hibák a jövőben ne forduljanak elő.
By redrawing international borders in yesterday’s broadcast, you not only acted against international law, but also supported Russian propaganda, war crimes, and the crime of aggression against Ukraine.
Ukrajna színeiben 140 sportoló vesz részt az idei párizsi paralimpiai játékokon: 96 férfi és 44 nő. A párizsi XVII. Paralimpiai Játékokat augusztus 28. és szeptember 8. között rendezik – számolt be az Ukrinform az Ukrajna Mozgássérült Sport Nemzeti Bizottságának elnökére, Valerij Suskevicsre hivatkozva.
Ugyanakkor az ukrán résztvevők 23%-a debütál a paralimpiai játékokon. Az ukrán paraatléták az ország 20 régióját és Kijev városát képviselik. A paralimpián Párizsban az ukrán válogatott a 22 sportágból 17-ben szerepel, ami rekordnak számít az ország paralimpiai történetében.
Az ukránok többek között könnyű atlétikában, erőemelésben, cselgáncsban, íjászatban, asztaliteniszben, kerekesszékes vívásban, súlylökésben, úszásban, akadémiai evezésben, kerékpározásban, gólballban, kenuban, triatlonban, tollaslabdában, taekwondóban, boccsban és ülőröplabdában versenyeznek majd.
Az előző, Tokióban megrendezett paralimpián Ukrajnát 142 sportoló képviselte, válogatottunk a csapatok összesítésében a 6. helyet szerezte meg. Az ukránok 98 érmet szereztek (24 arany, 47 ezüst, 27 bronz).
Véget értek az E-csoport küzdelmei is a németországi labdarúgó Európa-bajnokságon. Szlovákia és Románia első félidei gólváltás után játszott 1–1-es döntetlent egymással, míg Belgium és Ukrajna nem tudott gólt szerezni, ennek eredményeként mind a négy csapat 4 ponttal zárt, de a legrosszabb gólkülönbsége Ukrajnának van (–2-es), amely ezzel a csoport negyedik helyén zárt és véget ért számára a kontinenstorna.
Belgium szerdán 1–1-es döntetlent játszott Ukrajnával a Németországban zajló labdarúgó Európa-bajnokság E-csoportjának utolsó fordulójában, így előbb négy ponttal a második, utóbbi ugyanennyi ponttal a negyedik helyen zárt a kvartettben.
EURÓPA-BAJNOKSÁG, NÉMETORSZÁG, CSOPORTKÖR
E-CSOPORT, 3. FORDULÓ
UKRAJNA–BELGIUM 0–0
Stuttgart, MHPArena, 54 000 néző V: Anthony Taylor (Gary Beswick, Adam Nunn) – angolok
Az optimista jóslat szerint Belgiumban és Ukrajnában is úgy számolhattak, kedvenceik hat ponttal vágnak neki az utolsó csoportmérkőzésnek, és az egymás elleni rangadó tétje már „csak” az lesz, melyik csapat jut az első, és melyik a második helyen tovább az egyenes kieséses szakaszba. Mondani sem kell, ez a forgatókönyv már az első lehetséges alkalommal megdőlt, hiszen Románia 3–0-ra legyőzte Ukrajnát, Szlovákia pedig 1–0-ra Belgiumot, így reális esély volt arra, hogy valamelyik válogatott számára kedden véget ér a torna.
Az ukrán szövetségi kapitány, Szerhij Rebrov helyzetét nem könnyítette meg, hogy sérülés miatt nem számíthatott a Chelsea szélsőjére, Mihajlo Mudrikra, némileg meglepő módon a kispadra ültette a csapatkapitány Andrij Jarmolenkót, ugyanakkor a kezdő tizenegyben szavazott bizalmat Roman Jaremcsuknak, aki csereként beállva győztes gólt szerzett Szlovákia ellen. Kvízműsorban a belépő, százforintos kérdés lehetett volna, a pályán lévő labdarúgók közül ki kerül először helyzetbe: a helyes válasz természetesen Romelu Lukaku! A belgák csatára a hetedik percben nagyszerű labdát kapott Kevin De Bruyne-tól, ám hiába próbálkozhatott kecsegtető helyzetből, ballábas, erőtlen lövését követően Anatolij Trubin biztosan védett. Az idényt az AS Romában töltő labdarúgónak aligha a mostani a kedvenc tornája, hiszen az első két csoportmeccsen hiába talált háromszor is a hálóba, VAR-vizsgálat után egyiket sem adták meg, így ahelyett, hogy vezetné a góllövőlistát, az első találatára vár. Anélkül, hogy változott volna az eredmény, Ukrajna kedvezőbb helyzetbe került, ugyanis a csoport másik párharcában Szlovákia megszerezte a vezetést, így máris az addigi csoportelső Románia csúszott vissza kieső pozícióba. A 33. percben Kevin De Bruyne egy oldalról elvégzett szabadrúgással kis híján megtréfált az ukrán kapust, hiszen mindenki beadásra várt, ám ő a rövid sarkot célozta meg (az oldalhálóban kötött ki a labda), nem sokkal később pedig egyenlített Románia, így visszaállt a játéknap előtti állás. A játékrész hajrájában Ukrajnának is volt két olyan támadása, amely könnyen gólt hozhatott volna, ám előbb Artem Dovbík nem passzolt a ziccerben lévő Roman Jaremcsuknak, majd utóbbi passzolt (rosszul) akkor, amikor helyzetben lőnie kellett volna.
A folytatás nem hozott minőségi futballt, és ez mindkét oldalnak jelentett kockázatot, hiszen az ukrán válogatott kiesésre állt, a belga pedig nem tudott előre lépni a második helyről, márpedig az a Franciaország elleni nyolcaddöntőt ígérte. A 73. percben Yannich Carrasco lövése adott munkát Anatolij Trubinnak, a 83.-ban Ruszlan Malinovszkij laposan belőtt szöglete után Koen Casteels csak nagy nagy nehézségek árán tudta a gólvonalról kiütni a labdát, felejthető meccsen felejthető eredmény született. Ukrajna csomagolhat, míg Belgium július 1-én Franciaország ellen játszik a nyolc közé jutásért.
Az ukrán válogatott hátrányból fordítva 2-1-re legyőzte a szlovákokat a németországi labdarúgó Európa-bajnokság E csoportjának második fordulójában, pénteken.
A szlovákok kezdték jobban a mérkőzést, de a második félidőben fordítottak az ukránok, ezzel megszerezték első sikerüket a kontinensbajnokságon és életben tartották reményüket a nyolcaddöntőbe jutásra.
Eredmény, csoportkör, 2. forduló, E csoport: Ukrajna-Szlovákia 2-1 (0-1)
Düsseldorf, 43 910 néző, v.: Michael Oliver (angol). Gólszerzők: Saparenko (54.), Jaremcsuk (80.), illetve Schranz (17.). Sárga lap: Jaremcsuk (84.)
I. félidő: 17. perc: egy bedobás után Lukás Haraslín ívelt be balról, Ivan Schranz pedig az ukrán kapuba fejelt (0-1).
II. félidő: 54. perc: Olekszandr Zincsenko adta be a labdát a bal oldalról Mikola Saparenkónak, aki senkitől sem zavartatva bal lábbal, higgadtan a jobb alsó sarokba lőtt (1-1).
80. perc: egy pontos előreívelés után Roman Jaremcsuk vette át a labdát, majd szépen eltolta a kapus mellett (2-1).
A mérkőzés elején a továbbjutásért játszó szlovákoknak adódtak komoly lehetőségeik, Anatolij Trubinnak pedig kétszer is nagyot kellett védenie, de a 17. percben már ő sem tudott segíteni. A tornát vereséggel kezdő ukránok rákapcsoltak, és a 34. percben csak a kapufa akadályozta meg őket az egyenlítésben.
A fordulás után is támadásban maradtak az ukránok, és viszonylag hamar betaláltak. A fölényük továbbra is kitartott, előbb ismét a kapufát találták el, majd a 80. percben Roman Jaremcsuk szép labdaátvételét és villanását követően már náluk volt az előny. A hajrában a szlovákok próbáltak egyenlíteni, de újabb találat nem született.
A két csapat most találkozott először világversenyen, korábban háromszor az ukránok, kétszer a szlovákok nyertek, három alkalommal pedig döntetlennel végződött a mérkőzésük.
A szlovákok az E csoport szerdai zárófordulójában a románokkal, míg az ukránok a belgákkal néznek szembe.
Matvij Bidnij sportminiszter Kijevben bejelentette, hogy Ukrajna az Oroszországgal folytatott háború ellenére is sportolókból álló csapatot küld a párizsi olimpiára.
A tárcavezető nyilatkozatát az insidethegames.biz ismertette.
„Ezek a játékok különösen fontosak Ukrajna számára, mivel lehetőséget adnak arra, hogy megmutassuk a világnak akaratunkat és szellemünk erejét” – idézte a portál a miniszter szavait.
Korábban Ukrajna többször is meglebegtette, hogy távol marad az idei ötkarikás játékokról, ha Oroszország és a konfliktusban Moszkvát támogató Fehéroroszország versenyzői is szerepelhetnek Párizsban. A két ország sportolói több sportágban – az adott világszövetség hozzájárulásával – indulhattak kvalifikációs versenyeken, de olimpiai részvételüket feltételekhez kötötték, a NOB direktívájának megfelelően.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt javasolta az érintett nemzetközi szövetségeknek, hogy az oroszok és fehéroroszok rajtjogát többek között attól tegyék függővé, hogy elhatárolódnak-e Oroszország ukrajnai háborújától, amellett a két ország versenyzői az olimpián nem használhatják sem a nemzeti lobogót, sem himnuszukat, és csak semleges színekben versenyezhetnek a francia fővárosban.
A kisvárdai Szent László Katolikus Gimnázium tornacsarnoka adott otthont a 2023-as Művészi Kerékpáros Világkupa harmadik fordulójának. A versenyen 8 nemzet mintegy 40 sportolója mérte össze tudását. A vegyespárosoknál 2. helyet szereztek a nagyberegi művészi kerékpárosok, akik Ukrajnát képviselték. A nagyberegi Kopor Krisztina már 12 éve művészi kerékpározik. Bodnar Sztaniszlav szintén a Nagyberegi művészkerékpár-csapat tagja. Fiatal kora ellenére már több sérülésen is túl van. dr. Vasasné Lengyel Lívia főszervező, a kisvárdai teremkerékpársport vezetője kiemelte: a rendezés jogát pályázat útján nyerték el, az előkészületek már bő egy éve zajlottak.
Ukrajna és 34 további ország koalíciót kötött az oroszok és a fehéroroszok párizsi olimpián való részvétele ellen – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte, hogy azok az államok, amelyek ukránok vérével szennyezték be magukat, nem vehetnek részt az olimpián. A teljes körű háború során az oroszok 340 ukrán sportolót és edzőt öltek meg, és 343 sportlétesítményt rongáltak meg.
„Ukrajna eltökélt. Erőteljes nemzetközi koalíció jött létre a tisztességes sportért, amely 35 államot foglal magában. Együtt készek vagyunk bojkottálni a párizsi olimpiát, ha Oroszország és Fehéroroszország részt vehet a versenyen. A koalíció azt várja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, hogy határozottan távolítsa el az agresszort az olimpiáról” – hangsúlyozta Denisz Smihal.