A 2026-os labdarúgó-világbajnokságon teljesen megváltozik a mérkőzések előtti ceremónia, jelentette be a FIFA. A cél az, hogy „összekössék” a pályát és a lelátót, így minden néző egyedi, „360 fokos” élményt kap majd.
Az eddiginél nagyobb zászlókat használnak, a kezdő tizenegy és a cserejátékosok a kezdőkörben állnak fel és hallgatják meg a himnuszokat. A játékosok a saját kijárójuk melletti kapun egy boltív alatt lépnek majd a pályára.
„Ha a himnuszok alatt minden játékos és játékvezető egymással szemben áll a kezdőkörben, az egy összetartozást, büszkeséget és érzelmeket tükröző pillanatot teremt, amely igazán a csapatoké és a stadionban tartózkodóké. A világbajnokság minden egyes játékosról és minden egyes szurkolóról szól, ezt tükrözi a mérkőzés előtti új szertartás” – írták. A torna későbbi részén pirotechnikai elemekkel, valamint színes füsttel is bővül majd a látványelemek sora.
A FIFA a vuvuzelákat, a sípokat, a légkürtöket, és egyéb túlzottan hangos zajkeltő eszközöket, továbbá a lézersugarakat is kitiltotta az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban sorra kerülő torna 16 helyszínéről. Tilos a meztelenkedés is, a magatartási kódex pedig kimondja, hogy a testfestés és a tetoválás nem minősül ruházatnak. A FIFA korábban biztonsági okokra hivatkozva megtiltotta a műanyag vizes palackok bevitelét.
Az UEFA hivatalos oldalán adta hírül, hogy 2028 után radikálisan megváltozik a válogatott sorozatok, a Nemzetek Ligája és az európai selejtezők lebonyolítási rendszere.
Az UEFA beszámolója alapján a Végrehajtó Bizottság a május 20-i, isztambuli ülésén a jelenlegi lebonyolítási rendszer alapos vizsgálata és a tagszövetségekkel történt egyeztetéseket követően új lebonyolítási rendszer bevezetéséről döntött, amely a 2028-as Európa-bajnokság után lép életbe.
Az új formátum a svájci rendszerű lebonyolítás mintáját követi, az eddigi csoportkörös formátumot az európai klubfutballban az utóbbi években már megismert, ligarendszerű selejtező váltja fel.
Nemzetek Ligája
A Nemzetek Ligájában az eddigi négy ligát (divíziót) háromra csökkentik a 2028/2029-es idénytől. Mindegyik ligában 18-18 csapat szerepel majd, a ligákat három-három hatfős csoportokra osztják. Mindegyik csapat hat mérkőzést vív majd, öt különböző ellenféllel szemben. A csapatok a saját kalapból sorsolt ellenféllel hazai pályán és idegenben is megmérkőznek, míg a többi négy riválissal hazai pályán vagy idegenben.
Az 55 résztvevő miatt a C liga egyik csoportjában hét csapat lesz majd, ez a csoport egy válogatott szünettel korábban kezdi meg szereplését. A negyeddöntők, a négyes döntő, valamint a feljutásról és a kiesésről döntő párharcok lebonyolításában nem lesz változás.
Eb- és vb-selejtezők
Az Eb- és (európai) vb-selejtezőket is a Nemzetek Ligája mintájára szervezik át, az eddigi csoportok helyébe ligák lépnek. Az 1. Liga a Nemzetek Ligája A és B Ligájából tevődik majd össze (18+18=36 csapat), míg a 2. Ligában a Nemzetek Ligájából fennmaradó 18 vagy 19 csapat szerepel majd.
Az 1. Ligában három 12 csapatos csoport lesz, a csapatokat három 12 csapatos kalapból sorsolják. Minden csapat hat-hat mérkőzést vív, hazai pályán, illetve idegenben, kalaponként két-két ellenféllel, az UEFA klubsorozatainak mintájára.
A 2. Liga az NL C-ligája szerint épül fel, három hatcsapatos csoporttal (vagy két hatcsapatos és egy hétcsapatos csoporttal). A tornarendezők alanyi jogon indulhatnak majd az Európa-bajnokságon, ettől függetlenül azonban részt vesznek a selejtezősorozatban, és szereplésükhöz egy, a következő Nemzetek Ligája-idénybeli helyezésükhöz kötött célt rendelnek majd.
Az 1. Liga legjobb helyen végző csapatai egyenes ágon kijutnak a kontinenstornára, míg a fennmaradó helyekről rájátszás (pótselejtező) dönt, ezzel megadva a kvalifikáció lehetőségét a 2. Liga csapatainak, ahonnan szintén ki lehet majd harcolni a pótselejtezős részvételt.
Az UEFA közleménye alapján a rendszert még finomítják (például az egyenes ági és pótselejtezős csapatok pontos számát), minden részletre a Végrehajtó Bizottság következő, szeptemberi ülése után derül fény. A végleges lebonyolítási rendszert az ülést követően osztják meg a nyilvánossággal.
A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) munkacsoportja előállt az első javaslatokkal a lovaglás jövőbeli helyettesítésére, de még nem tudni, mi lehet a cseresportág – írta az olimpiai sportokban járatos insidethegames.biz.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) erőteljes nyomására az UIPM a nyári, tokiói olimpiát követően megszavazta, hogy a 2024-es párizsi ötkarikás játékok után a lovaglás helyére egy új sportág kerüljön be a másik négy tusa mellé. Jóllehet a döntés jelentős tiltakozási hullámot indított el, a lovaglás programban tartásának hívei kisebbségben maradtak, s a német Klaus Schormann elnökölte világszövetség a változtatás mellett döntött. A „csereügyben” illetékes munkacsoport most tette meg első javaslatait, hogy mi kerülhet a lovaglás helyére, de részleteket nem árultak el, bár korábban visszatérően felmerült, hogy a kerékpár lehet az új tusa. A portál találgatásokat említ, amelyek szerint „az ötödik szakág valamilyen akadályversenyt is tartalmaz majd”. A NOB decemberben kihagyta a 2028-as Los Angeles-i olimpia előzetes sportprogramjából az öttusát, Thomas Bach NOB-elnök pedig arra figyelmeztetett, hogy az UIPM-nek „véglegesítenie kell a lovaglás felváltására és az általános versenyformátumra vonatkozó javaslatát”, mielőtt a sportág helyet kap a párizsit követő játékok műsorában. Bach azt is mondta, hogy az UIPM javaslatának „jelentős költségcsökkenést, valamint javulást kell mutatnia a biztonság, a hozzáférhetőség, az egyetemesség terén, továbbá a sportág vonzerejét illetően a fiatalok és a nagyközönség körében”. Az öttusa jövő évig kapott időt arra, hogy megfelelő alternatívát dolgozzon ki a lovaglás helyett, amelynek kihagyásáról a világszövetség a 2020-as tokiói botrány következményeként döntött, bár ezt az UIPM cáfolta. A tavaly nyári olimpiáról Kim Raisner német edzőt hazaküldték, miután megütött egy lovat, amely nem volt hajlandó az akadálypályán végigmenni, ellenszegülésével meghiúsítva a nők versenyében addig toronymagasan vezető német Annika Schleu végső sikerét. A lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló öttusa 1912 óta szerepel az ötkarikás játékok programjában. A lebonyolítási rend sokszor változott az évek folyamán – egyre rövidebb lett a program, a lövészetet és a futást jelenleg kombinálva rendezik, a legújabb verzió szerit pedig kieséses rendszerben, kilencven perces blokkokban zajlanak majd a versenyek -, de a sportágak sosem cserélődtek.
