Az ugandai Victor Kiplangat diadalmaskodott a férfi maratonfutók versenyében vasárnap reggel a budapesti atlétikai világbajnokságon, melyen Szemerei Levente a 40. helyen ért célba.
A klasszikus 42,195 kilométeres távnak 83-an vágtak neki 7 órakor. Az útvonal a nők szombati viadalához hasonlóan a Hősök teréről indult és Budapest belvárosán haladt végig, a futóknak egy rövidebb kör után négy tíz kilométeres kört kellett megtenniük az Andrássy út-Erzsébet tér-Akadémia-Lánchíd-Alagút-Attila út-Várkert bazár-Lánchíd-Andrássy út útvonalon.
A korai kezdés ellenére már szép számú szurkolósereg gyűlt össze a rajtra, a nézők pedig folyamatosan érkeztek és biztatták az atlétákat, akik kifejezetten tempósan indították a versenyt, az első öt kilométert 15 perc alatt tették meg. Ezt követően némileg visszavettek az iramból, így egészen a táv feléig egy kifejezetten sok, mintegy 30 futó volt tagja az élbolynak, melynek elején többnyire az ugandai, kenyai és etióp futók diktálták az iramot.
Féltáv után egyértelműen iramot váltottak az esélyesek, 30 kilométernél már csupán hatan voltak a közvetlen élmezőnyben, majd azt követően Kiplangat és az etióp Leul Gebresilase még magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, a következő öt kilométert 14:40 perc alatt teljesítették. Ezt a tempót senki más nem bírta, így a címvédő, szintén etióp Tamirat Tola sem, aki sokáig a harmadik helyért harcolt az izraeli Maru Teferivel, de aztán folyamatosan lassult, majd feladta a versenyt.
Az élen az ugandai és az etióp atléta csatája a Várkert bazár után nem sokkal, még a Lánchíd előtt kezdett eldőlni, a 23 éves ugandai leszakította Gebresilasét, és pesti oldalon folyamatosan növelte előnyét, ahol a kordonok mögött ekkor már mindenhol hatalmas volt a tömeg. Kiplangat győzelmét később már senki és semmi sem veszélyeztette és végül 2:08:53 órás eredménnyel diadalmaskodott, ezzel egyúttal ő lett az első, aki 2:10 órán belüli idő alatt teljesítette a maratont Magyarországon.
Az utolsó Andrássy úti szakaszon Gebresilase egyre nehezebben mozgott, amit az erejét kiválóan beosztó Maru Teferi kihasznált és a Hősök terére érve megelőzte őt, így ő lett az ezüstérmes (2:09:12 ó). A mezőny egyetlen magyarja, Szemerei Levente jó versenyt produkált, saját tempóját jól tartotta és végül egyéni csúcsától (2:16:35 ó) alig elmaradva, 2:17:20 órás idővel a 40. helyen futott célba.
Elkészült a budapesti atlétikai világbajnokságnak otthont adó új stadion versenypályája. A Nemzeti Atlétikai Központban kialakított pályafelület aszimmetrikus, ennek köszönhetően a nézők mind a futó-, mind az ugró számoknál közelebbről követhetik majd a versenyeket.
A kilencsávos futókör Magyarországon először Mondo borítást kapott. A világ számos atlétikai pályáján alkalmazott borítást nagyon szeretik a versenyzők, mert szinte olyan, mintha repülnének rajta.
„A Mondo pályákat eltérő technológiával fektetik le más használatos atlétikai versenypályákhoz képest. Ennek köszönhetően a pálya nagyon rugalmas és rendkívül gyors” – Gyulai Márton, a 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Kialakításra kerültek már a dobókörök, vagy a távol- és hármasugráshoz használatos homokgödrök, illetve helyükre kerültek a piros, fehér, és szürke színű ülések is a 35 ezer fő befogadására alkalmas nézőtéren, melynek mobil felső karéját a világbajnokság után elbontják. Az ideiglenes nézőtér helyén azután Európa egyik legszebb futóköre szolgálja majd a sportot szerető embereket.
Elkezdődött a stadion épületének műszaki átadás-átvétele is. A lelátók alatti hatsávos, fedett futópálya áll a versenyzők rendelkezésére, a média számára pedig 500 fős sajtópáholyt, egy 400 fős sajtóközpontot és egy 110 fős sajtótájékoztató-termet alakítottak ki.
Az aréna kivitelezésével párhuzamosan elkészült egy 168 méter hosszú, egypilonos gyalogoshíd, amely az összeköttetést biztosítja a Csepel területén lévő edzőpályával.
Mint a világbajnokságot szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Németh Balázs elmondta, a vb iránt hatalmas az érdeklődés itthonról és külföldről is. Az idei év legnagyobb sporteseményére eddig 203 ország több mint 2500 atlétája nevezett.
A világbajnokságért felelős kormánybiztos, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár tájékoztatása szerint a helyszínen közel 400 ezer, a tévéközvetítéseken keresztül pedig mintegy egymilliárd nézője lesz a versenyeknek. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a vb-t követően a stadion mellett az egészségesebb életmód kiszolgálása érdekében egy 10,5 hektáros sportparkot alakítanak ki.
Az atlétikai világbajnokságnak otthont adó impozáns stadiont június közepén családi nap keretében adják át, az első verseny a létesítményben a július 7-étől 9-éig tartó magyar bajnokság lesz.
A budapesti atlétikai világbajnokságot augusztus 19. és 27. között rendezik. Újdonság lesz, hogy az eredményhirdetéseket a korábbi gyakorlattal ellentétben nem a versenyszámok között, a stadionban, hanem azon kívül, az úgynevezett Medalplazában, az esti programok előtt fogják megtartani, így a létesítménybe érkező nézők testközelből is találkozhatnak majd a világ legjobb atlétáival.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) bejelentette, hogy az olimpia és a paralimpia elhalasztása miatt nem 2021-ben, hanem 2022. júliusában rendezi meg az Oregon állambeli Eugene-ban az atlétikai világbajnokságot.
A szervezők azért döntöttek a halasztás mellett, mert a vb eredeti időpontja (2021. augusztus 8-15.) ütközne a 2020-ról elhalasztott olimpia és paralimpia időpontjával, így 2022. július 15-24-ig rendezik majd a tornát.
Az IAAF azok után hagyta jóvá az új dátumot, hogy egész héten megbeszélést folytatott a szervezőkkel, a világbajnokságon érdekelt felekkel, valamint a birminghami Nemzetközösségi Játékok és a müncheni multisport Európa-bajnokság rendezőivel is. A szervezet úgy véli rendkívüli döntés született, az új ütemterv pedig lehetővé teszi a sportolók számára, hogy akár három világversenyen is részt vehessenek, ugyanis egyedülálló módon mindhárom versenyt egy nyáron rendezik meg.
„Ünnep lesz az a nyár az atlétika rajongói számára világszerte” – nyilatkozta a szervezet elnöke, Sebastian Coe, aki úgy véli, az a hat hét tökéletes reklámja lesz az sportnak. A szakvezető kiemelte, figyeltek minden más nagy 2022-es nagy versenyre is, hiszen mindegyik fontos a sport számára.
Nincs akadálya, hogy felépüljön az atlétikai központ, Budapest rendezi a 2023-as atlétikai világbajnokságot – írta hivatalos honlapján a Magyar Atlétikai Szövetség.
Arra hivatkoznak, hogy a Magyar Közlöny december 30-i számában a kormány határozatban megerősítette és támogatólag jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés november 27-i határozatait.
Ez azt jelenti, hogy megvan a 2023-as vb-rendezéshez és az atlétikai központ megvalósításához szükséges támogatás, a kormány pedig felkérte a magyar illetékeseket, hogy erről közös levélben tájékoztassák a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget – számolt be róla a hirado.hu.
