A kifejezetten erre a célra létrehozott, madridi székhelyű A22 Sports Management nevű cég szervezésében és irányításával egy 20 csapatos elitligát képzeltek el, amelyben a kontinens legerősebb csapatai játszanának egymás ellen.
A húszból tizenöt hely fix, ezeket a Realhoz és a Barcelonához hasonló sztárklubok kapták volna, a kisebb csapatok pedig a saját bajnokságaikból kvalifikálhattak volna a maradék öt helyre.
Egy alapvetően zárt rendszerű bajnokságot képzeltek el, hasonlóan például a kosárlabda-Euroligához, ahonnan kiesni nem lehet, így az elitkluboknak stabil helyük lett volna, garantálva az állandó bevételeket, szemben az UEFA által szervezett Bajnokok Ligájával, ahol ha mondjuk a Manchester United nem ér oda a legjobb négy közé a Premier League-ben, akkor a következő szezonban nem vehet részt a BL-ben, ezzel pedig jelentős összegektől esik el.
A szurkolók fellázadtak, az UEFA szigorú szankciókat helyezett kilátásba, ezért a klubok nagy része visszakozott
A kisebb klubok tetszését érthető módon nem nyerte el a felvázolt terv, a szurkolók gyakorlatilag fellázadtak, Angliában drukkerek tömegei vonultak ki a Manchester United, a Chelsea vagy épp a Liverpool stadionja elé, Aleksander Ceferin UEFA-elnök pedig egyenesen megfenyegette a Szuperliga mögé beálló klubokat, hogy kitiltja őket az UEFA által szervezett összes versenysorozatból. Ultimátumot kaptak a szlovén sportvezetőtől: amelyik egyesület indul a Szuperligában, az nem szerepelhet sem a jól ismert európai klubkupákban, sem a nemzeti bajnokságokban, amelyeknek a lebonyolítása az UEFA tagszövetségeinek hatáskörébe tartozik.
A fenyegetés és a heves szurkolói tiltakozás megtette a hatását, a klubok nagy része napokon belül kihátrált a Szuperliga mögül, egyedül a Real Madrid és a Barcelona tartott ki, ők a mai napig részesei projektnek papíron, a többiekkel ellentétben soha nem határolódtak el tőle. Két csapattal meglehetősen nehéz bármilyen bajnokságot szervezni, az egész koncepció mögött álló A22 azonban nem adta fel, és a Real elnöke, Florentino Pérez is időről időre jelezte, változatlanul támogatja az elitliga létrehozását.
Az ötletgazdák az Európai Unió Bírósága elé vitték az ügyet, a testület aztán tavaly decemberben kimondta, az UEFA megsértette az uniós jogot azzal, hogy a csapatok számára megtiltotta a Szuperligában való indulást. Az UEFA időközben a Szuperligát is megalakító sztárklubok nyomásának engedve átalakította versenysorozatait, élén a Bajnokok Ligájával oly módon, hogy az egyértelműen az európai labdarúgást így is régóta uraló elitcsapatoknak kedvez.
Miben más az új Szuperliga, a Unity League?
Az A22 képviselői néhány napja új koncepcióval álltak elő, eszerint egy négy divízióból álló ligát hoznának létre 96 csapat részvételével a következő leosztásban:
Star: Ez lenne a topliga, 16 részt vevő csapattal, akiket két nyolcas csoportba osztanának be
Gold: Ez a második liga, a következő 16 legjobb csapattal, ugyanígy két nyolcas csoportra osztva
Blue: A harmadosztály, 32 csapattal, négy nyolcas csoporttal
Union: A negyedik vonal, ahová a maradék 32 csapat kerülne, ugyancsak négy nyolcas csoportba szétosztva
Minden csapat kétszer játszana a saját csoportjában lévő ellenfelekkel, egyszer otthon, egyszer pedig idegenben. A Star és a Gold ligákból az első négy gárda jutna tovább, a Blue és az Union divízióból pedig a csoportok első két-két helyezettje folytathatná az egyenes kieséses szakaszban.
A Szuperliga 2021-es verziójával ellentétben itt egy nyitott versenysorozatról beszélünk, ahová az UEFA klubkupáihoz hasonlóan a saját nemzeti bajnokságaikban elért eredményeikkel kvalifikálhatnák magukat a csapatok.
Ez kétségtelenül kevésbé elitista változat, mint amit három évvel ezelőtt bemutattak, de azt nem igazán látni, hogy a kisebb kluboknak vagy a szurkolóknak ez miben nyújtana többet, mint az idei szezontól új rendszerben zajló UEFA-sorozatok, a Bajnokok Ligája, az Európa-liga vagy az Európa-konferencialiga.
A felsorolt három sorozatban ráadásul 108 csapat vehet részt, az átalakított Szuperligában viszont csak 96-an indulhatnának, így számos klub elesne a nemzetközi szereplés és ezzel a bevételszerzés lehetőségétől.
Az A22 illetékesei arról beszélnek, hogy a tervük kiegyenlítettebbé tenné az európai klubfutballt, azonban a Szuperliga kritikusai szerint az új versenysorozat még tovább növelné a pénzügyi és az ebből következő sportszakmai szakadékot a kontinens szűk elitje és a közepes, valamint a kisebb csapatok között.
A La Liga és a kisebb klubok is keményen kritizálták a Unify League koncepcióját
Ezen a véleményen van az ilyen kisebb és közepes csapatokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, az Európai Klubok Szövetségének (Union of European Clubs) elnöke, Alex Muzio is.
A belga sportvezető, aki egyben az Union Saint-Gilloise csapatának tulajdonosa, úgy fogalmazott: „A projekt borzasztó rosszul van felépítve, tele van hibákkal, olyan, mint egy tízéves diák nyári házi feladata, amelyet anélkül adott le, hogy a szülei átnézték volna. Nem tudom elhinni, hogy bárki csatlakozna ehhez.”
Maga az Európai Klubok Szövetsége is kiadott egy közleményt, amelyben leszögezték, ebben a formában egyértelműen ellenzik a Unify League létrehozását. Úgy vélik, a felvázolt koncepció egyértelműen a leggazdagabb kluboknak kedvez, ezeknek a befolyását erősíti tovább, a kisebb csapatokat és bajnokságokat még inkább perifériára szorítja. A közleményben egyúttal leszögezték, nem szabad hagyni, hogy az európai futball jövőjét egy gazdag klubokból álló szűk kör határozza meg. Valódi fejlődést akkor lehet elérni, ha megőrizzük a nemzeti bajnokságok versenyképességét, segítjük a kisebb és közepes klubokat is.
Hasonlóan kritikus hangot ütöttek meg közleményükben a spanyol bajnokság, a La Liga képviselői: szerintük a Unify League létrehozásáról szóló javaslat fenyegetést jelent az európai labdarúgás vezetésére és működésére nézve, a kiötlői úgy tesznek, mintha bírnák a nagy klubok egy részének támogatását, közben pedig egy olyan gazdasági modellt vázolnak föl, amely csak néhány elitklub számára lenne jövedelmező, a nemzeti bajnokságokat viszont teljesen tönkretenné pénzügyileg. Hozzátették, hogy az A22 új koncepcióját a régi Szuperliga-modellhez hasonlóan nem támogatják sem a klubok, sem a szövetségek, sem pedig a szurkolók.
A The Athletic megkereste az angol Premier League illetékeseit is, akik hivatalosan nem reagáltak, de a portál a helyzetet jól ismerő, munkájuk miatt névtelenséget kérő belső forrásoktól úgy értesült, az angol csapatok sem túl lelkesek a Unify League kapcsán, többek között azért sem, mert a biztos hátterű nemzeti bajnokságokkal és UEFA által szervezett nemzetközi kupákkal szemben nem látják, hogy az újrabrandelt Szupeliga honnan teremtené elő a működéséhez szükséges összegeket.
Egyelőre nem látni, honnan lesz pénz az elitliga működésére
Valóban, a szponzorok egyelőre nem tolonganak a még csak elméletben létező elitbajnokság mögött, az egyetlen érdemi támogatónak a névadó, Unify nevű streamingplatform nevezhető. Apró bökkenő, hogy ezt a platformot az egész Szuperliga-terv mögött is álló A22 Sports Management hozta létre, mégpedig azért, hogy ezen a felületen közvetítsék majd a sorozat mérkőzéseit ingyenesen, reklámokkal vagy előfizetési díj ellenében reklámok nélkül.
Nem könnyű manapság tőkeerős szponzorokat találni, akik beállnak egy nagyszabású, új sportesemény mögé, ahogy ezt a megreformált FIFA-klubvilágbajnokság kapcsán is láttuk-látjuk, az A22 szakembereinek különösen nehéz dolguk lesz, hiszen rengeteg pénzt kellene szerezniük, hogy ajánlatuk versenyképes lehessen az UEFA kupasorozataival.
Az Inside World Football számításai szerint az UEFA három nemzetközi kupasorozata körülbelül 4,4 milliárd euró bevételt generál, amiből 3,3 milliárdot visszaosztanak a részt vevő kluboknak. Adminisztratív és szervezési költségekre 387 millió euró megy el, 440 milliót kapnak a nemzetközi kupákba be nem jutó klubok, 25 milliót fordítanak a női és ifjúsági versenysorozatokra, a fennmaradó 230 millió eurót pedig szétosztják az UEFA tagszövetségei között.
