A 2026-os labdarúgó-világbajnokság csoportkörének szerdán kezdődő utolsó fordulója egészen más képet mutathat, mint amit az elmúlt évtizedekben megszokhattunk. A FIFA újítása szerint a csoportokon belüli holtversenyek esetében már nem a gólkülönbség, hanem az egymás elleni eredmény rangsorol. Az idei foci-vb-n bevezetett szabálymódosítás alapjaiban változtathatja meg a továbbjutási esélyeket, és a csoportkör utolsó fordulójának drámai pillanatait, ugyanakkor egy jelentős problémát is kiküszöbölhet.
A 2026-os foci-vb csoportköre kapcsán az lehet a szurkolók érzése, hogy az egészből hiányzik a feszültség és a kellő izgalom, de a helyzet ennél árnyaltabb. Az utóbbi években 32 csapatos tornákat rendeztek, a csoportokból az első két helyezett jutott tovább, a mezőny másik fele az egyenes kieséses szakaszt már nem élte meg. Ezzel szemben az idei vb-n résztvevő 48 válogatottból 32 továbbmegy, a csoportok első két helyezettjei mellett a nyolc legjobb harmadik is folytathatja szereplését.
Milyen újítást vezetett be a FIFA a foci-vb-n?
A FIFA két kulcsfontosságú változtatást vezetett be, melyek hatását talán csak most, a csoportkör harmadik fordulójának közeledtével kezdik felismerni a szurkolók.
Ez az első olyan világbajnokság, ahol az azonos pontszámmal rendelkező csapatok közötti elsődleges döntő tényezőként az egymás elleni eredményeket veszik figyelembe a gólkülönbség helyett.
A második pedig az, amit már említettünk, miszerint ezen a vb-n 1994 óta először a legjobb harmadikok is továbbjutnak.
A közvetlen egymás elleni eredmények azt jelentik, hogy egyes válogatottak már két mérkőzés után megnyerhetik a csoportot, vagy kieshetnek a vb-ről – több csapat számára a harmadik játéknap már teljesen tét nélküli. Például a J csoportban a címvédő Argentína hat ponttal áll az élen, és már biztosan csoportelső, mivel legyőzte a két kör után egyaránt három ponttal rendelkező Ausztriát és Algériát.
A D csoportban a még pont nélküli törökök már biztosan az utolsó helyen zárnak, mert kikaptak attól a két válogatottól (Ausztrália és Paraguay), amelyet pontszámban még beérhetnének.
Az egymás elleni eredmények alkalmazása döntő tényezőként nem új keletű. Az UEFA minden versenysorozatában, így az Európa-bajnokságokon is ezt részesíti előnyben. Bár a résztvevő csapatok száma feleannyi, az Eb-ken 2016 óta ugyanaz a rendszer van érvényben, mint az idei világbajnokságon, azaz a legjobb harmadik helyezett csapatok továbbjutnak.
A korábbi vb-ken egy hárompontos hátrány a harmadik forduló előtt még korántsem jelentette a remények végét. Egy nagyarányú győzelem az utolsó mérkőzésen elegendő lehetett ahhoz, hogy egy csapat ledolgozza hátrányát, és jobb gólkülönbséggel megelőzze riválisát. Az idei tornán azonban ez már ebben a formában nem történhet meg.
Biztos továbbjutók és biztos kiesők a foci-vb-n
Mexikó, az Egyesült Államok, Németország és Argentína egyaránt hárompontos előnnyel várja az utolsó fordulót, de mivel közvetlenül is legyőzték üldözőiket, helyüket már nem lehet elvenni tőlük. A korábbi rendszerben ez még nem jelentett volna biztos csoportelsőséget, mert egy rossz eredmény és egy csoportrivális nagy különbségű sikere megfordíthatta volna a sorrendet.
A szabály másik oldala sokkal kegyetlenebb.
Haiti, Törökország, Tunézia, Jordánia és Panama mindössze három ponttal vannak a továbbjutó helyektől, ám korábbi vereségeik miatt már nincs esélyük megelőzni azokat a csapatokat, amelyekkel pontegyenlőségbe kerülhetnének. Magyarán: még egy győzelem sem lenne elegendő számukra. A korábbi világbajnokságokon ilyen helyzetben még a gólkülönbség javításában lehetett reménykedni.
Az új rendszer egyik mellékhatása, hogy bizonyos találkozók már a kezdő sípszó előtt elveszíthetik jelentőségüket. Az Egyesült Államok és Törökország csoportmérkőzése például gyakorlatilag tét nélküli lett, mivel az amerikaiak már biztos csoportelsők, míg a törökök már nem juthatnak tovább. Ilyen helyzetek a korábbi világbajnokságokon jóval ritkábban fordultak elő, ugyanakkor olyan botrányos csalás sem történhet már, mint amilyen az 1982-es vb-n sokkolta a futballkedvelőket.
