Olekszandr Uszik sokak szerint csak a ringbíró jóindulatának köszönhetően győzte le a 11. menet végén a kickbox holland legendáját, Rico Verhoevent. Utóbbi a leléptetésig vezetett a pontozólapokon, és mivel a ringbíró leléptetése a gongszót vagy egy másodperccel megelőzte, vagy azzal egy időben történt, Verhoeven és csapata megóvta a végeredményt.
Előzetesen szinte esélytelennek tartották a kickboxból érkezett, ott vitathatatlan bajnoki címet szerző holland óriást a profi boksz királykategóriájának kétszeres vitathatatlan bajnokával, a súlycsoportok nélküli rangsor vezetőjével szemben. A 2026. május 23-án Egyiptomban, a gizai piramisok lábainál megrendezett Olekszandr Uszik (25-0, 16 KO) és kihívója, Rico Verhoeven (1-1, 1KO) WBC nehézsúlyú világbajnoki címmérkőzése kis híján bombameglepetéssel ért véget. Tény, hogy azóta is mindenki a ringbíró botrányos döntéséről beszél, miután az a 11. menetben, az utolsó másodpercben – vagy a menet végét jelző gongszóval egy időben, vagy utána – leléptette az addig vezető Verhoevent, és kihirdette Uszik technikai KO-s sikerét.
Olekszandr Uszik szinte mindenben hátrányban volt a 11. menet végéig
Sokan könnyű pénzkeresetnek vélte az összecsapást az ukrán klasszisnak, aki az ellenfelével „eljátszadozik” pár meneten keresztül, aztán lezárja az egyenlőtlen küzdelmet. Nos, ha valaki erre számított, az bizony kellemesen csalódott Verhoevenben. Ugyanis a CompuBox hivatalos statisztikái alapján a küzdelem rendkívül kiegyenlített képet mutatott, a kickboxbajnok Verhoeven teljesen egyenrangú ellenfele volt a profi boksz királyának, egészen a leléptetés pillanatáig.
A mérkőzés statisztikái
Rico Verhoeven:
508 indított ütésből 113 talált
22%-os pontosság
20 bevitt jab
93 bevitt erős ütés
Olekszandr Uszik:
499 indított ütésből 112 talált
22%-os pontosság
23 bevitt jab
89 bevitt erős ütés
Verhoeven a meccs korai és középső szakaszában fizikai fölényével és jabjeivel dominált, míg Uszik a 11. menet végén indított brutális rohammal – egy tízütéses kombinációval – padlóztatta a hollandot. A 11. menet végén (2:59-nél) történt leállításig a három pontozóbíró – Manuel Oliver Palomo, Pasquale Procopio és Fabian Guggenheim – rendkívül szorosan látta a meccset. Addig így álltak a pontozólapok: két bírónál 95-95 (döntetlen), míg a harmadik bírónál, Procopiónál 96-94-re Verhoeven vezetett.
Mielőtt belemennénk abba, hogy jogos volt-e a leállítás vagy sem, azt mindenképpen tisztázni kell: ha a mérkőzésvezető, Mark Lyson nem lépteti le a hollandot, hanem engedi lepörögni az utolsó másodpercet, a 11. menet a leütés miatt automatikusan 10-8-ra Usziké lett volna. Ez azt jelenti, hogy a záró, 12. menet előtt Uszik két lapon minimálisan átvette volna a vezetést, egyen pedig döntetlenre jött volna fel.
Verhoeven óvott, a döntés hetek múlva várható
A holland csapat azért óvott, mert a felvételek alapján a mérkőzés bírája, Mark Lyson a menetet jelző gongszó elhangzása után – vagy azzal egy időben – intette le a meccset, holott Verhoeven a lábán állt, és védekező pozícióban volt. Az óvás kivizsgálása után az alábbi forgatókönyvek valósulhatnak meg.
A profi boksz világszervezeteinek, így a WBC-nek a szabályzata nem határoz meg konkrét, napra pontos kötelező határidőt arra vonatkozóan, hogy a vezetőségnek mennyi időn belül kell meghoznia a végső döntést egy hivatalos óvásról. Miután az óvás beérkezett és a díjat kifizették, a WBC elnöke és a végrehajtó bizottság megkezdi a felülvizsgálatot. Ez a gyakorlatban általában néhány héttől akár egy-két hónapig is eltarthat:
hivatalos bizonyítékok bekérése,
a mérkőzés hivatalos videó- és hangfelvételeinek – különös tekintettel a gongszó és a leléptetés pontos idősíkjára – elemzése,
meghallgatják a ringben dolgozó tisztviselőket, elsősorban a mérkőzésvezetőt (Mark Lyson), a helyszíni WBC-ellenőrt és a ringorvost.
Ha a felek időközben maguktól megegyeznek egy azonnali, pénzügyileg jövedelmező visszavágóban, a WBC-nek nem szükséges jogilag kínos helyzetbe hoznia a saját bíróját az eredmény megváltoztatásával – egyszerűen elrendelik a kötelező visszavágót, és az óvást okafogyottá nyilvánítják.
A tizenegyedik menet végéig levegőben lógott a boksztörténelem legnagyobb meglepetése az Olekszandr Uszik–Rico Verhoeven-mérkőzésen, a tizenegyedik menet végéig a holland kickboxlegenda vezetett, de akkor a veretlen ukrán elkapta ellenfelét egy jobb felütéssel, majd lefiniselte. Igen ám, de sokak szerint a brit bíró túl korán szüntette be a küzdelmet.
Miután már minden szóba jöhető ellenfelet eltakarított az útból (Tyson Furyt és Daniel Dubois-t kétszer is, Anthony Joshuát és Derek Chisorát egyszer-egyszer), Olekszandr Uszik, a profiboksz nehézsúlyú kategóriájának vitathatatlan (undisputed) világbajnoka szombat éjjel Rico Verhoevennel, a kickbox koronáját 12 éven át birtokló királyával csapott össze Egyiptomban, a gízai piramisok árnyékában. A mérkőzésen az ukrán világbajnoki címei közül csak a WBC (Boksz Világtanács) öve forgott kockán, és ahogy az később kiderült, nagyon is.
Tudniillik a 39 éves Usziknál 11 kilóval nehezebb és két évvel fiatalabb holland unortodox stílusával a 11. menet végéig jobban állt, mint ellenfele.
Két pontozónál egál volt ekkor az állás, a harmadiknál pedig két ponttal vezetett Verhoeven, azaz nagy valószínűséggel megnyerte volna a meccset, ha végigmegy.
De nem ment végig, mert a tizenegyedik menet végén a mindvégig lehajtott, belógatott fejjel rohamozó hollandot egy gyilkos jobb felütéssel elkapta az ukrán, és Verhoeven szép lassan lecsúszott a padlóra, majd a kötélbe kapaszkodva feltápászkodott. Közben számolt a bíró, a brit Mark Lyson, majd mivel az ütéstől kirepült a hollandus fogvédője, azzal matatott az edzője, Tyson Fury bátyja, mire végre sikerült visszatenni.
Közben sokak szerint lejárt a menetidő, Lyson azonban kiszámolta Verhoevent, pontosabban nem engedte továbbmenni a küzdelmet, mert úgy ítélte meg, hogy a holland védekezésre képtelen állapotba került.
Az internet kommentelői szerint ekkor már vége volt a menetnek, azaz engedni kellett volna, hogy a 12. felvonás előtti szünetben Verhoeven regenerálódjon. A hivatalos scorecardon azonban az áll, hogy a mérkőzésvezető a tizenegyedik menetben 2 perc 59 másodperc elteltével vetett véget a meccsnek.
Verhoeven azonnal követelte a visszavágót, amire Uszik csak ennyit válaszolt: Bármikor!
Az ukrán körülbelül 40 millió dollárt kapott a meccsért (a pay per view bevételétől függően), a holland ennek az egynegyedét, de így is ez volt élete legnagyobb gázsija.
