Július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart majd 2021-ben a tokiói olimpia, míg a paralimpiára augusztus 24. és szeptember 5. között kerül sor – közölte hétfőn a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC), a játékok szervezőbizottsága, Tokió városa és a japán kormány
A XXXII. nyári ötkarikás játékokra eredetileg idén július 24. és augusztus 9. között került volna sor, a paralimpia pedig augusztus 25-én rajtolt volna, de a koronavírus-járvány miatt múlt kedden mindkét eseményt a jövő évre halasztották. Az elnevezés továbbra is Tokió 2020, illetve paralimpia 2020 lesz.
A NOB hírleveléből kiderül, hogy az illetékes szervek vezetői – Thomas Bach NOB-elnök, Mori Josiro, a szervezőbizottság elnöke, Koike Juriko, Tokió kormányzója, valamint Hasimoto Szeiko, olimpiáért és paralimpiáért felelős miniszter – telekonferencia keretében egyeztek meg az új dátumról.
A döntést három fő szempont alapján hozták meg, ezek a következők: a sportolók és minden résztvevő egészségének védelme, egyúttal a Covid-19 vírus megfékezése; az olimpiai sportágak és a versenyzők érdekeinek védelme; a globális nemzetközi sportnaptár.
Ahogy a NOB fogalmaz, ezek az új időpontok elegendő időt adnak az egészségügyi hatóságoknak és a játékok szervezőinek, hogy megküzdjenek a koronavírus-járvány következményeivel, s mivel szinte napra pontosan egy évvel az eredeti dátumok után kezdődnek majd a seregszemlék, a minimumra csökkenthető a halasztás miatti zavar a nemzetközi sportnaptárban. Hangsúlyozzák: ezzel elég idő marad a még hátralévő kvalifikációs versenyek lebonyolítására is.
„Szeretnék köszönetet mondani minden nemzetközi sportszövetségnek egyhangú támogatásukért, a kontinentális és a nemzeti olimpiai bizottságoknak pedig a nagyszerű közreműködésükért és támogatásukért. – idézte a NOB Thomas Bachot. – Köszönöm a NOB sportolói bizottságának is a munkát, állandó kapcsolatban voltunk az elmúlt napokban. Bízom abban, hogy a szervezőbizottsággal, a tokiói és a japán kormánnyal, valamint minden partnerünkkel megfelelünk ennek a példátlan kihívásnak.
„Az emberiség jelenleg egy sötét alagútban van, a tokiói olimpia lehet a fény az alagút végén.”
Andrew Parsons, az IPC elnöke szerint fantasztikus, hogy ilyen gyorsan megtalálták az új időpontokat, amelyek a sportolóknak és az érintetteknek bizonyosságot adnak, az egész világnak pedig valamit, amire várakozással tekinthet előre.
„Amikor jövőre sor kerül majd a paralimpiára Tokióban, az az emberiség egységének különleges megnyilvánulása lesz, az emberi ellenálló képesség globális ünnepe és a sport szenzációs megmutatkozása.” – fogalmazott a brazil sportvezető.
Thomas Bach és Abe Sindzó japán miniszterelnök múlt kedden jelentette be a játékok 2021-re halasztását, a döntés példa nélküli a modernkori játékok 124 éves történetében.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) várhatóan három héten belül dönt a jövő évre halasztott tokiói ötkarikás játékok pontos dátumáról.
Az olimpiai sportágakkal foglalkozó insidethegames.biz portál értesülése szerint a NOB illetékesei pénteken konferenciabeszélgetést folytattak előbb a nemzeti olimpiai bizottságok, majd a nemzetközi sportági szövetségek vezetőivel, és elhangzott, hogy április közepéig kijelölik az új időpontot.
A NOB kedden jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt a jövő évre halasztja az olimpiát, amelyet legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni. Csütörtökön pedig megkezdte munkáját a „Tokió 2020 újrakezdés” nevű munkacsoport, amelynek első feladata, hogy kijelölje a játékok új időpontját.
Thomas Bach NOB-elnök úgy fogalmazott, több ezer kérdés vetődik fel a halasztó döntés miatt, ezek egyikére sem lehet választ adni, amíg meg nem határozzák az új dátumokat.
A 33 nemzetközi sportági szövetség többsége azt javasolta, hogy jövőre is július végén, illetve augusztus elején rendezzék az eseményt, néhányan viszont április végét és május elejét ajánlották.
Tavaszi rendezés esetén számos egyéb sportesemény átütemezésére lenne szükség, viszont elkerülhető lenne a hőség, ami nyáron megnehezítené a sportolók dolgát.
John Coates, a NOB tokiói szervezéssel foglalkozó koordinációs bizottságának vezetője is a júliusi, augusztusi rendezést támogatja.
Mori Josiro, a szervezőbizottság vezetője szombaton közölte, az eseményt június és szeptember között, tehát egy nyári időpontban kellene megtartani. Az olimpiát eredetileg idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) bejelentette, hogy a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják, és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni, ezzel az olimpiák modernkori történetében először elhalasztják a játékokat. A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) egyetért a döntéssel.
A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) helyesnek tartja és támogatja a tokiói nyári olimpiai és paralimpiai játékok elhalasztásáról szóló döntést.
A sport a világ legnagyobb mozgalma, legerősebb szövete, melynek a tisztességes, fair verseny a lényege.
Nem rendezhetőek meg a játékok úgy, hogy nem biztosítható a sportolók, sportvezetők, önkéntesek, szurkolók, bírók egészsége – írják a közleményben. Nem rendezhetőek meg a játékok úgy, hogy nem biztosíthatóak a játékokra való kijutás (a kvalifikáció) azonos feltételei minden ország és minden sportoló számára. Márpedig a fentiek most nem teljesülnek.
Az MPB az elkövetkező napokban részletesen tájékozódik a nemzetközi szervezeteknél a döntés következményeiről, maguk is felmérik azokat és részletesen tájékoztatni fogják a magyar sportolókat és sportszervezeteket.
Készen fogunk állni arra, hogy – akármikor is rendezik meg majd azokat – a tokiói paralimpiai játékokon a lehető legsikeresebben, a magyar sport fényes hagyományaihoz méltóan szerepeljenek sportolóink, akik most nyilván csalódottak, ám megértik, hogy az egészség mindennél fontosabb.
A magyar parasportolók mindent megtesznek azért, hogy példát mutassanak abban, hogy miképpen kell közösen, összefogva leküzdenünk a koronavírus-járványt.
Szombaton több mint 50 000 ember zsúfolódott össze, többen órákat álltak tömött sorokban a globális koronavírus-járvány alatt, hogy láthassák az olimpiai lángot Japán északi részén. Az ötkarikás játékokat szervező bizottság az események miatt elkezdte kidolgozni a lehetséges halasztási forgatókönyveket.
A tokiói olimpia halasztása érzékeny téma, melynek a két legfontosabb vetülete az egészség védelme és egy újratervezéssel járó óriási anyagi veszteség.
Japán gazdasága erre az évre a turizmus jelentős fellendülésével és a hazai fogyasztás növekedésével számolt, ráadásul eddig már 12 milliárd dollárt költöttek az előkészületekre, a japán szponzorok pedig 3 milliárd dollárt tettek bele a történetbe.
A szervezőbizottság munkájába belelátó források a The Guardian cikke szerint úgy nyilatkoztak, hogy több forgatókönyvet is készítenek a halasztásra vonatkozóan, amelyekben az egyes lehetőségeket gazdaságilag is megvizsgálják, és természetesen a sportnaptár többi eseményét is figyelembe veszik.
45 vagy 60 nappal később is lehet az olimpia, de akár a 2021-es és 2022-es év is szóba jöhet, ugyanakkor ez a két esztendő már így is elég zsúfolt már más világesemények miatt.
Március végéig az is eldől, hogy esetleg eredeti időpontban lenne az olimpia, de kevesebb sportággal és versenyzővel, vagy rendes létszámmal, csak zárt kapuk mögött.
A végső döntés a Nemzetközi Olimpia Bizottságé lesz az ügyben, de Japán álláspontja is jelentősen számít majd. Egy biztos, minél tovább halogatják a dolgot, a felkelő nap országának annál többe kerül majd az olimpia a folyamatban lévő előkészületi munkák miatt.
Az olimpia megrendezése mellett már a paralimpia lebonyolítása is kérdésessé vált a koronavírus által okozott veszélyek miatt. A nemzetközi paralimpiai bizottság azonban egyenlőre kitart az eredeti tervek mellett, és úgy tűnik augusztus 25-én fellobbanhat a láng a Japán fővárosban.
Jelen álláspont szerint nem csak olimpia, hanem paralimpia is lesz 2020-ban Tokióban. Legalábbis ezt erősítette meg egy videó konferencián a nemzetközi szövetség elnöke.
Legkésőbb április végéig el kell dőlnie mindennek, ugyanis ezt követően már nem lesz idő megtartani a még hátralévő kvalifikációs és klasszifikációs versenyeket.
A tokiói nyári játékok szervezőbizottságának tagjai átvették az olimpiai lángot csütörtökön Athénban.
A koronavírus-járvány miatt nézők és delegációk részvétele nélkül megrendezett eseményen a szervezők képviseletében Imoto Naoko vette át a lángot, amely pénteken érkezik majd meg Japánba.
A lángot múlt csütörtökön a hagyományoknak megfelelően Olümpiában gyújtották meg, ezt követően került volna sor a hétnapos görögországi lángfutásra, amelyet a sok érdeklődő miatt már pénteken félbe kellett szakítani. Az ötkarikás játékok jelképét azok a japán szervezők viszik el Távol-Keletre, akik már múlt héten megérkeztek Európába.
Miközben a világon egyre inkább tomboló koronavírus-járvány miatt az élsport szinte pár nap alatt került (tetsz)halott állapotba, addig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mintha nem akarna tudomást venni arról, mi történik most a Földön. Bár az elmúlt napokban már Japánból, a 2020-as nyári olimpia helyszínéről is érkeztek olyan nyilatkozatok, amelyek szerint el kellene halasztani az idei ötkarikás játékokat, a Thomas Bach vezette NOB a végsőkig kitart.
Kevés olyan dolog van a világon, amelyre nincs ráhatással az Egyesült Államok mindenkori elnöke. Donald Trump pár nappal ezelőtt a Fehér Házban azt mondta, hogy a 2020-as nyári olimpiát egy évvel el kellene halasztani. Nem kell hangsúlyoznunk, mi a különbség, ha mindezt Japán egykori védelmi minisztere mondja (mondta ő is!), vagy a szuperhatalomnak számító amerikai elnök.
És elképesztő az a kommunikációs cunami, ami a világra zúdul az olimpia ügyében.
Volt olyan nap, hogy Tokióban két különböző beosztásban lévő ember egymásnak homlokegyenest ellenkező véleménnyel állt elő az olimpia rendezésével kapcsolatban. A NOB ugyanakkor mintha a füle botját sem mozgatná. Jó oka van erre, miközben a megroggyant sportvilágban egészen elképesztő események zajlanak.
Mást ne mondjunk: a női és a férfi kézilabda olimpiai selejtezőket az IHF az utolsó pillanatban elhalasztotta. A nőit március 20-22., a férfit április 17-19. között kellett volna megrendezni. Ebben a pillanatban senki sem tudja, hogyan alakul ki az olimpia kézilabdatornájának mezőnye. Miközben az amatőr ökölvívók első olimpiai selejtezőtornája szombaton elkezdődött Londonban.
Ahány sportág, annyiféle megoldás.
A lényeg azonban az, hogy valamivel több mint 4 hónappal az olimpia kezdete előtt számos sportág kvalifikációs versenyei nemhogy nem zárultak le, de még el sem kezdődtek.
A csapatsportágak mellett ott vannak az egyéni sportolók is. Hosszú Katinka pénteken egy rövid Facebook-bejegyzésben osztotta meg, hogy teljes a tanácstalanság, senki sem tudja, hogyan folytatódik a felkészülése.
A Magyar Olimpiai Bizottság egykori elnöke szerint legkésőbb április végén meg kell hozni a döntést, már abban az esetben, ha törlik, vagy elhalasztják a játékokat.
Az április végi időpont valóban az utolsó utáni pillanat. Ha most kellene dönteni, egyértelmű, hogy 2020 nyarán nem lenne olimpia. Az „aki időt nyer, életet nyer” mondás sokszor igaz, jelen esetben azonban nem biztos, hogy valós.
A sok érdeklődő miatt a tokiói olimpia lángváltójának félbeszakítása mellett döntött a Görög Olimpiai Bizottság.
A lángot csütörtökön lobbantották fel az ókori játékok helyszínén, Olümpiában, de már azt a ceremóniát is beárnyékolta a világméretűvé vált koronavírus-járvány, csak száz meghívott és akkreditált vendég lehetett jelen.
A helyi ötkarikás bizottság pénteken közölte: kénytelen félbeszakítani a stafétát, mert az első szakaszon, Spártában a vártánál jóval nagyobb tömeg gyűlt össze, fokozva ezzel a kór továbbterjedésének veszélyét.
A lángot a tervek szerint jövő csütörtökön veszik át a tokiói szervezők Athénban, de azon az ünnepségen sem lehetnek jelen nézők. Ezt követően Japánban folytatja útját az ötkarikás játékok jelképe.
A világjárvány ellenére elkötelezettek a játékok megrendezésében, csütörtök délelőtt meggyújtották a tokiói olimpia lángját a görögországi Olümpiában.
A koronavírus-járvány miatt ezúttal a görög szervezők döntése értelmében a tervezett hétszáz helyett mindössze száz meghívott és akkreditált vendég vett részt a ceremónián, amelyen így a korábbiakkal ellentétben, 1984 óta először nézők sem lehetettek jelen.
A hagyományoknak megfelelően egy „papnő” – akit ezúttal Kszanti Georgiu színésznő alakított – korhű jelmezben, Héra istennő 2600 éves temploma előtt a Nap sugaraival, fém parabolatükör segítségével lobbantotta fel a lángot, ehhez két másodpercre volt szüksége.
A színésznő a templom elől az olimpiai lánggal visszatért az olümpiai stadionba, ahol átadta azt a staféta első tagjának, Anna Korakaki olimpiai bajnok görög sportlövőnek. A láng történetében először vehette át sportolónő elsőként a lángot. A váltó második embere már a rendező japánokat képviselte, Nogucsi Mizuki futó a 2004-es, athéni olimpián megnyerte a női maratont.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke mellett köszöntő beszédet mondott Giorgosz Georgopulosz, Olümpia polgármestere, Szpirosz Kapralosz, a Görög Olimpiai Bizottság elnöke, valamint a japán szervezőbizottság nevében Szuga Josihide, az ázsiai ország kabinetfőnöke.
Bach kiemelte: 19 hét van hátra a tokiói megnyitóig, és a szerdán világjárványnak minősített koronavírus-fertőzés ellenére egyelőre elkötelezettek, hogy a tervek szerint rendeznek. Hozzátette: az illetékes hatóságok segítségével bízik a vírus terjedésének megakadályozásában. „Az olimpia játékok mindig erős és masszív demonstrációja volt az emberiség globális egységének” – mondta.
A hétnapos görögországi váltófutás után a házigazda japánok jövő csütörtökön az athéni Panathinaiko Stadionban veszik át a fáklyát, amely pénteken érkezik a rendező országba. A tokiói megnyitó dátuma július 24.
Csak negyedik lett a magyar férfi kardválogatott a luxembourgi világkupán, így is biztosította helyét a tokiói olimpián.
A szombaton egyéniben győztes, kétszeres olimpiai bajnok Szilágyi Áron, valamint a világbajnoki arany- és ezüstérmes Szatmári András, továbbá Gémesi Csanád és Decsi Tamás alkotta válogatott előbb 45-38-ra verte az ukránokat, majd a negyeddöntőben 45-40-re az amerikaiakat. Az elődöntőben 45-42-re kikapott az olaszoktól, a harmadik helyért rendezett mérkőzésen pedig 45-44-re a németektől.
A magyarok, akik a tavalyi világ- és Európa-bajnokságon ezüstérmet szereztek, valamint a vk-sorozatban is kiegyensúlyozottan és jól szerepeltek, már az olimpiai kvalifikációs sorozat utolsó előtti versenyét megelőzően is nagyon kedvező helyzetben voltak. Olimpiai indulásukkal hetek óta lehetett számolni, de – amint azt a hazai szövetség is megerősítette – most vált matematikailag is biztossá a részvételük, többek között azzal, hogy a franciák és az oroszok sem jutottak a legjobb négy közé.
Az olimpián a rangsor első négy helyezettje – ezek között van a magyar csapat – automatikusan indulhat, további négy együttes pedig földrészenkénti eloszlásban kerül a mezőnybe.
A nyári játékokon a csapatversenybe nevezett három vívó egyéniben is pástra léphet, a válogatottak küzdelménél pedig lesz még egy tartalék.
Luxemburg beugróként rendezte meg az egyéves sorozat utolsó előtti versenyét. A koronavírus-járvány miatt az eredeti helyszínen, Padovában nem lehetett lebonyolítani ezt a vk-fordulót, majd a beugró Tauberbischofsheim is kénytelen volt visszalépni. A kvalifikációs időszak két hét múlva, Budapesten ér véget a Gerevich–Kovács–Kárpáti viadallal.
