Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy a német szövetségi kormány támogatja a pályázat benyújtását a 2040-es nyári olimpia megrendezésére.
„Eljött az idő” – idézte a dpa hírügynökség a politikus szavait, aki szerint nem is lehetne jobb alkalom az ötkarikás játékokra 2040-nél, amikor Németország az újraegyesítésének 50. évfordulóját ünnepli. A kancellár állásfoglalása előtt a nyár folyamán az érintett felek – a kormány részéről a belügyminiszter, továbbá a Német Olimpiai Sportszövetség és a rendezés iránt fogékony szövetségi tartományok és városok – közös nyilatkozatban biztosították támogatásukról a német pályázatot.
Németország 1936-ban Berlin, 1972-ben pedig München révén volt már házigazdája nyári olimpiának.
A 2040-es játékok iránt eddig London, Egyiptom és Lengyelország jelezte érdeklődését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltánytalannak és törvénytelennek nevezte az orosz sportolók kitiltását a világversenyekről.
Az államfő azon az ufai tanácskozáson beszélt erről, amelyet a sportpolitikáról rendeztek az orosz sport vezető képviselőinek részvételével. Kitért rá, hogy a néhány napja az Orosz Olimpiai Bizottság (OKR) elnöki tisztéről lemondott Sztanyiszlav Pozdnyakovnak nehéz próbatételekkel kellett szembenéznie, kiemelve a koronavírus-járványt és a hozzá kapcsolódó korlátozásokat, s különösképpen azokat a – Putyin minősítése szerint „igazságtalan és jogellenes” – döntéseket, amelyek mind a mai napig korlátozzák az orosz sportolók részvételét a különböző nemzetközi versenyeken.
A vívóként négyszeres olimpiai bajnok Pozdnyakov távozása indoklásaként annyit mondott, hogy az ország geopolitikai kihívások előtt áll, és minden területen optimalizálnia kell az irányítást, így az élsportban is.
Putyin úgy vélekedett, hogy az Orosz Olimpiai Bizottságnak képesnek kell lennie a rá nehezedő nyomás ellensúlyozására, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az OKR-nek függetlennek és autonómnak kell maradnia, még akkor is, ha a sportminiszter vezeti.
Az államfő egyszersmind fő feladatként jelölte meg Oroszország visszatérését az olimpiai családba. Hasonlóképpen fogalmazott a sportminiszteri posztot május óta ellátó Mihail Gyegtarjov, aki általános várakozás szerint rövidesen az Orosz Olimpiai Bizottság új elnöke lesz – a miniszteri tárcát megőrizve. Putyin világossá tette, nem ellenzi, hogy a sportminiszter egyidejűleg az olimpiai bizottság élén álljon, s hogy Gyegtarjovot jelöljék az OKR élére.
Pozdnyakov 2018 óta volt a számos doppingügyben érintett orosz sport ötkarikás szervezetének elnöke. Az Ukrajna elleni háború miatt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly felfüggesztette orosz tagszervezetét, és az orosz sportolók a párizsi játékokon is csak semlegesként indulhattak.
Lengyelország azt tervezi, hogy megpályázza a 2040-es vagy a 2044-es olimpia megrendezését – jelentette be pénteken Donald Tusk miniszterelnök.
Donald Tusk kormányfő egy varsói sajtókonferencián közölte, hogy Lengyelország a belátható jövőben szeretne olimpiát rendezni, terveik szerint vagy a 2040-es vagy a négy évvel későbbi, 2044-es ötkarikás játékok rendezéséért szállnának harcba – írta a Reuters.
A miniszterelnök elmondta, azt még nem tudja, mennyire lehet reális cél Lengyelország számára az olimpiarendezés, de hangsúlyozta, sokat tud, és fog is tenni annak érdekében, hogy a terv megvalósuljon.
Lengyelország olimpiának még sosem adott otthont korábban, de az elmúlt években számos nagyszabású sporteseménynek is a házigazdája volt. 2012-ben Ukrajnával közösen rendezték meg az akkor még 16 csapatos labdarúgó-Eb-t, tavaly nyáron pedig Krakkóban és a Kis-lengyelországi vajdaságban került sor az Európa-játékokra, amelyen 29 sportágban 48 ország 6857 versenyzője mérte össze tudását.
A lengyel olimpiarendezés ötlete nem először merül föl: a jelenlegi kormányt megelőző vezetés korábban azt tervezte, hogy a 2036-os játékokra nyújt be pályázatot, ebből azonban végül nem lett semmi.
A következő két olimpia házigazdáját már tudjuk: 2028-ban Los Angeles, 2032-ben pedig az ausztráliai Brisbane látja vendégül a világ legjobb sportolóit. A későbbi játékokra egyelőre nem tolonganak a potenciális rendezők, Egyiptom jelezte, hogy 2036-ra és 2040-re is kandidálnának, utóbbi esetben tehát épp a lengyel pályázatnak jelentenének konkurenciát.
Vasárnap 13 aranyérem vár gazdára, és legtöbbjükben a 10-es klub tagjai is érdekeltek
A csapatsportokban az Egyesült Államok döntőket játszik (női kosárlabda, női röplabda), így visszaveheti a szombaton elveszített aranyelsőséget Kínától. Szombaton az USA elnyerte a női labdarúgó aranyat is Brazília ellen, Kína pedig – többek között – asztaliteniszben diadalmaskodott Japán felett, és besöpörte az összes műugró számot.
Amerikának segített a 4×400-as férfi váltófutás világrekorddal fűszerezett megnyerése, miként a női 400m gátfutás is, és több más atlétikai veresenyszám.
Ha viszont minden jól megy, Magyarország elhalászhatja a 3. helyet az amerikaiak elől a férfi vízilabda bronzdöntőben.
Az teljesen biztos, hogy a legtöbb érmet az USA fogja szerezni, de erősítheti pozícióit Ausztrália (női vízilabda) és Franciaország is (női kosárlabda). Több más sportág állása még nyitott.
1976 óta most először nem szerzett aranyérmet a magyar kajak-kenu ágazat, viszont az általuk Párizsban elnyert összes érmek száma (4 ezüst és 3 bronz) kimagasló. Ez stabilizálta a magyar küldöttség helyzetét a végelszámolásban. (Ha Spanyolország még egy aranyérmet szerez, akkor sem előzi meg a magyarokat az összesítésben.)
A tavaly tett próbálkozások után hivatalosan is kötelékébe fogadja az olimpia az e-sportot, egy külön eseményt tartanak majd a digitális versenyjátékosoknak.
Bár a világon minden tekintet a pénteken induló olimpiára szegeződik, közben egyöntetű támogatással fogadta el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a különálló e-sport-olimpia létrehozását. A játékokat az előzetes információk alapján Szaúd-Arábiában rendezik majd, ez pedig az ország olimpiai bizottságának a keddi gyűlésen való részvételével teljesen biztossá vált.
A Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke által vezetett ülésen hangzott el a kérdés, miszerint létrejöjjön-e a felterjesztés alapján az Olimpiai E-sport Játékok nevű, tradicionális e-sportokat felvonultató rendezvény.
A kérdésre az egész terem „igennel” szavazott, „nem” és „tartózkodás” sem volt.
2023-ban az olimpiai bizottság már tett próbálkozást arra, hogy az e-sporton keresztül szólítsa meg a fiatalokat, azonban a Fortnite-ot, a Tennis Clash nevű teniszjátékot és a Just Dance-t felvonultató esemény nem érte el a kívánt hatást. Az olimpiát követők számára idegen volt videójátékokat nézni, míg az e-sport.rajongók hiányolták a tényleges versenyjátékokat, mint a League of Legends vagy a Counter-Strike.
Ezen igyekszik változtatni az Esports World Cup (EWC) házigazdája, Szaúd-Arábia és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Rod Breslau e-sport-tudósító értesülései alapján a 2025-ben megrendezésre kerülő versenysorozatban olyan címeket kísérhetünk majd figyelemmel, mint a legnagyobb követőbázissal rendelkező League of Legends, az egykor FIFA-ként ismert EA Sports FC, a Rocket League, a Street Fighter, a Tekken, az iRacing, az NBA2k.
Ezzel szemben nem lesznek láthatók a versenyszerű videojátékozás másik alappillérét képző lövöldözős játékok, mint a Counter-Strike és a Call of Duty, ami váltott ki némi elégedetlenséget az e-sport-kedvelők részéről.
A HISTORIC VOTE!
The 142nd IOC Session votes for the creation of the Olympic Esports Games.
Az egyik legnagyobb e-sport-klub, a Gen.G elnökvezérigazgatója, Arnold Hur szerint bár egy átlagos e-sport-rajongónak nem túl nagy dolog a NOB döntése, a nemzetközi és nemzeti, valamint az edukációs oldalon hatalmas előrelépés a versenyszerű videojátékok minden szintjének.
A 2013. szeptember 10-én megválasztott Thomas Bach elmondása alapján egy új korszak indult az NOB és az olimpia történetében:
A bizottság gyűlésének megerősítésével és az Olimpiai E-sport Játékok létrejöttével lépést tartunk a digitális világ ütemével. Az e-sport közössége az olimpia E-sport Tanácsával (Esports Commission) együttműködve jött hozzánk a javaslattal, és lelkiismeretesen kivették részüket a felterjesztésben. A játékok további biztosítékot adnak afelől, hogy az olimpia a jövőben is népszerű marad a fiatalok körében.
Bár sok kritika érte a szaúdiak 60 millió dollár összdíjazású e-sport-versenyét, a jelenleg is futó Esports World Cup hatalmas siker a nézettségi adatok tükrében. Az EsportsCharts számai alapján az idei év egyik legnagyobb Counter-Strike-versenyét, a PGL Major Copenhagen döntőjét 1,8 millióan követték egyszerre, míg az EWC döntőjét több mint harmadannyian, 756 ezren – ami egyáltalán nem rossz, tekintve, hogy egy új kezdeményezésről beszélünk.
Az első e-sport-olimpia időpontját később közli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, az viszont biztos, hogy jövőre tervezik megrendezni.
Imane Khelif, who won a gold medal in women's boxing at the 2024 Olympics, had his penis and testosterone hormone detected medically. pic.twitter.com/XhgMnfcBV8
António Guterres ENSZ-főtitkár kedden békességre szólított fel, kérve, hogy a július 26-án kezdődő olimpiai játékok idejére „mindenki tegye le a fegyvert”.
„A világ Párizsban gyűl össze, hogy a sport erejét ünnepelje” – mondta Guterres a 2024-es nyári olimpia megnyitójára előre rögzített beszédében.
Hangsúlyozta, hogy az olimpia reményt hoz, egyesíti az embereket, átíveli a kultúrákat, illetve a kölcsönös tiszteletet és a sportszerűséget hirdeti. „Ezek egyben az ENSZ eszményei is” – tette hozzá.
„Az olimpiai béke szellemében mindenkit felszólítok a fegyverek letételére, hidak építésére, a szolidaritás elősegítésére és a béke mindenki számára legfőbb célkitűzés iránti törekvésre” – emelte ki Guterres. „Az olimpiai láng világítsa a világbéke és harmónia felé vezető utat” – mondta.
Az ókori görög olimpiák idején bevett szokás volt, hogy a harcoló felek fegyvernyugvást hirdettek, amely a sportesemény előtt hét nappal kezdődött, és hét nappal utána ért véget, hogy a sportolók biztonságban utazhassanak, és részt vehessenek a megmérettetéseken.
Tavaly novemberben az ENSZ-közgyűlés határozatot fogadott el az olimpiai békéről, amiben felszólította a nemzetközi közösség tagjait, hogy tartsák be az olimpiai békét az ókori görög szokásnak megfelelően a párizsi olimpia és paralimpia idején.
A párizsi olimpia július 26-tól augusztus 11-ig tart, míg a paralimpia augusztus 28-tól szeptember 8-ig.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ismertette azon orosz és fehéroroszországi sportolók listáját, akik semleges csapatot alkotnak a 2024-es párizsi olimpián, közölte a NOB hivatalos honlapján.
Oroszországból összesen 15 sportoló és Fehéroroszország 16 képviselője kapta meg és fogadta el a meghívást az erre vonatkozó ellenőrzést követően.
Ismertté vált, hogy az Oroszországi Föderációból 18 és Fehéroroszországból 7 sportoló utasította vissza a meghívást. A lista változhat.
Az oroszok legnagyobb képviselete a teniszben lesz, hét sportoló vesz részt a megmérettetésben.
[type] => post [excerpt] => A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ismertette azon orosz és fehéroroszországi sportolók listáját, akik semleges csapatot alkotnak a 2024-es párizsi olimpián, közölte a NOB hivatalos honlapján. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1721045700 [modified] => 1721026401 ) [title] => A NOB bejelentette, hogy az Oroszország és Fehéroroszország semleges státuszban képviselteti magát a 2024-es olimpián [url] => https://sport.karpat.in.ua/?p=15928&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 15928 [uk] => 15915 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 15916 [image] => Array ( [id] => 15916 [original] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/22-main-v1720960168.webp [original_lng] => 9236 [original_w] => 630 [original_h] => 345 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/22-main-v1720960168-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/22-main-v1720960168-300x164.webp [width] => 300 [height] => 164 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/22-main-v1720960168.webp [width] => 630 [height] => 345 ) [large] => Array ( [url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/22-main-v1720960168.webp [width] => 630 [height] => 345 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/22-main-v1720960168.webp [width] => 630 [height] => 345 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/22-main-v1720960168.webp [width] => 630 [height] => 345 ) [full] => Array ( [url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/22-main-v1720960168.webp [width] => 630 [height] => 345 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => sport [color] => purple [title] => Спорт ) [_edit_lock] => 1721015601:12 [_thumbnail_id] => 15916 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1837 [_oembed_ad9bf5044bdf36046c6de0bbf363ee49] =>
A HISTORIC VOTE!
The 142nd IOC Session votes for the creation of the Olympic Esports Games.
Üzleti alapon Barátság Világjátékokat rendez szeptemberben Oroszország, reményeik szerint a párizsi olimpia bajnokai közül is többeket sikerül majd megnyerniük a részvételre. A szervezőbizottság vezetője közben hangzatos kijelentést tett, és prostituáltnak nevezte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első emberét. Az orosz sportvezetés pedig döntést hozott honfitársaik párizsi részvételéről, és arra jutottak, hogy nem lesz bojkott.
Nincs az az ország vagy szövetség, erő és hatalom, amely képes lenne megakadályozni Oroszországot a Barátság Világjátékok megrendezésében, a megoldás labdája a NOB térfelén pattog. Véglegesnek tekinthető a nagyszabású nemzetközi sportesemény – amolyan kicsinyített olimpiai utánzat – szeptember 15–29-i időpontja, ahogy az is, hogy 36 sportág képviselői 21 színhelyen mérik majd össze a tudásukat. Házigazdaként Moszkva, a főváros és Jekatyerinburg, Oroszország negyedik legnagyobb települése készül fel a rendezés feladataira.
Az orosz kezdeményezés kényes témája is napirendre kerülhet a NOB Végrehajtó Bizottságának legközelebbi ülésén, amelyre március 19. és 21. között kerül sor. Ennél sokkal fontosabb témaként vitathatják meg újra Oroszország és Fehéroroszország sportolóinak feltételekhez szabott részvételét a párizsi olimpián. A NOB már tavaly decemberben világossá tette, hogy ez a két ország nemzeti csapatával, más szóval küldöttségként semmiféle körülmények között nem vonulhat fel az ötkarikás versenyek július 26-i megnyitóünnepségén, ugyanakkor nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy sportolóik egy része – ha nincs kötődésük a katonai eseményekhez – semlegesként, címerét és zászlóját nem használva ott lehessen más nemzetek olimpikonjai mellett a nyári játékokon.
Fordulatot aligha hozhat, mégis említést érdemel, hogy néhány nappal a Végrehajtó Bizottság ülése előtt Oleg Maticin, Oroszország sportminisztere úgy nyilatkozott, hogy országának nem áll szándékában bojkottálni az idei olimpiai játékokat.
Nem csukhatjuk magunkra az ajtót, a bezárkózás helyett a párbeszéd lehetőségét kell fenntartanunk, abban a reményben, hogy a NOB döntéshozói új ajánlásokat tesznek és a részvétellel kapcsolatos előremutató döntéseket hoznak – jelentette ki az orosz sportdiplomata.
Kijev bojkottálhatja a párizsi olimpiát, ha orosz és fehérorosz sportolók is fognak versenyezni. Az ukrán sportminiszter az iráni sportolók problémáját is felvetette, mivel országuk harci drónokkal látja el Oroszországot.
December 8-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Thomas Bach bejelentette oroszok és fehéroroszok részvételét a 2024-es franciaországi olimpián azzal a feltétellel, hogy semleges státuszban, állami jelkép nélkül indulnak – írta a Kyiv Post.
Az ukrán sportolók szerint a döntés nem megy elég messzire, mivel a résztvevők egy része továbbra is támogathatja Oroszország invázióját, annak ellenére, hogy semleges zászló alatt versenyez.
Ennek előzménye, hogy egy hónappal Ukrajna megtámadása után egy orosz tornász, annak ellenére, hogy semleges zászló alatt versenyzett, egy Z szimbólumot ragasztott az egyenruhája elejére, amikor felállt a dobogóra egy katari versenyen.
Az egyes sportolókat nem lehet megbüntetni kormányaik tetteiért – hívta fel a figyelmet Bach. Kiemelte, hogy az orosz–ukrán háború egy a 28 konfliktus közül, amely épp a világon zajlik, és az összes sportoló békésen versenyez egymással.
Bár Fehéroroszország és Oroszország csapatai nem indulhatnak Párizsban, és emiatt jelenleg 11 sportoló felel meg az olimpiai részvétel feltételeinek (nyolc orosz és három fehérorosz), Ukrajna mégis elégedetlen a NOB döntésével.
Matvij Bidnyij, Ukrajna megbízott ifjúsági és sportminisztere és ukrán sportolók nyílt levelet írtak az orosz sportolók versenyzésének megtiltásáért, a NOB azonban egyelőre nem válaszolt.
A Kyiv Postnak adott exkluzív interjújában Bidnyij kijelentette: Ukrajna továbbra is abban reménykedik, hogy az oroszok és a fehéroroszok még „semleges” státuszban sem indulhatnak. Kiemelte: az ukrán kormány és a sporttársadalom folytatni fogja kampányát.
A beszélgetésben kitért arra is, hogy Irán harci drónokat küldött Moszkvának, melyeket bevetnek a harcban. Kiemelte, tiltakoznak ez ellen is, de a NOB nem tartja napirenden a témát.
Orosz és belorusz sportolók nélkül rendezik meg az idei téli ifjúsági olimpiát, amelynek a dél-koreai Kangvon tartomány ad otthont január 19. és február 1. között.
A hírt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szóvivője közölte, aki tudatta, hogy még egyénileg, semleges színekben sem indulhatnak a két ország versenyzői Oroszország – Belarusz támogatását élvező – ukrajnai háborúja miatt.
Az első téli ifjúsági olimpiát 2012-ben az ausztriai Innsbruckban, a másodikat 2016-ban a norvégiai Lillehammerben, a harmadikat 2020-ban a svájci Lausanne-ban rendezték.
A mostani, negyedik ilyen ötkarikás csúcsrendezvényen mintegy 80 ország 1900 utánpótláskorú sportolója indul.
A zömmel a 2018-as téli olimpia helyszínein zajló multisporteseményen várhatóan 33 magyar fiatal versenyez, írja az MTI.
