Két héttel az olimpia zárása után ismét fellobbant a láng Párizsban, ezzel kezdetét vette a XVII. paralimpia, a mozgássérült, látássérült és enyhe értelmi sérült sportolók legnagyobb sporteseménye, amely jövő vasárnapig tart.
Légi parádé a 2024-es párizsi nyári paralimpiai játékok megnyitóünnepségén 2024. augusztus 28-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A szerda esti, remek hangulatú megnyitót az ötkarikás játékokhoz hasonlóan formabontóan nem stadionban, hanem a Concorde téren és a híres párizsi sugárúton, a Diadalívtől induló Champs-Elysées-n rendezték – az ideiglenes arénában 35 ezren, azon kívül pedig további több ezren üdvözölték a sportolókat és kísérőiket. A rendhagyó helyszínnel a házigazdák arra is fel akarták hívni a figyelmet, hogy a világ kisebb és nagyobb városait nem a fogyatékkal élőkre gondolva tervezték, ezért a jövőben tenni kell azért, hogy ezek az emberek is egyenlően élvezhessék a mozgás, helyváltoztatás szabadságát.
A fáklyaváltó résztvevői az olimpiai lánggal a 2024-es párizsi nyári paralimpiai játékok megnyitóünnepségén a párizsi Champs-Elysées-n. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A szervezők szándéka az volt, hogy elgondolkodtassák a nézőket az egész estén átnyúló, „Paradoxon, a viszálytól az egyetértésig” című színes műsorral, amelyben két csoport történetét mutatták be több felvonásban, több száz szereplő, köztük 16 fogyatékkal élő segítségével. A sztori azt szemléltette, hogy kreativitással hogyan lehet hidat építeni az egymástól távol álló csoportok közé, és együtt, egymásért, befogadóan, nem pedig egymás ellen, kirekesztően gondolkodni. A program központi eleme a tánc és az emberi test volt, s főszerepet játszott benne a tér közepén magasodó obeliszk is, amelyet többször is fényfestéssel keltettek életre, rendkívül látványosan.
Illés Fanni úszó a magyar zászlóval a megnyitóünnepségén Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Közben – a háttérben a lemenő nap fényében pazar látványt nyújtó Diadalívvel – a Champs-Elysées alsó részéről a versenyzők is megérkeztek a térre, a magyar küldöttség 66. volt a felvonulók sorában, a zászlót az ötödik paralimpiáján szereplő, tokiói bajnok úszó, Illés Fanni és az íjász Gáspár Tamás vitte. Utolsóként a házigazda franciák vonultak be, hatalmas ováció közepette, a sort pedig az önkéntesek és az embernagyságú kabalák, a Frígek népes csapata zárta – utóbbiak a felvonulás során végig biztatták, szórakoztatták a versenyzőket.
Tony Estanguet, a Párizs 2024 szervezőbizottság elnöke köszöntőjében forradalminak nevezte a párizsi paralimpiát, amelynek minden sportoló a résztvevője, a szurkolókat pedig arra kérte, hogy ugyanolyan lelkesedéssel buzdítsák a versenyzőket, mint tették azt néhány héttel korábban, az olimpián. Andrew Parsons, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság elnöke szenvedélyes beszédében azt mondta, „a világ legszebb városában vagyunk, nehéz időkben, de legyen a sport egy közösségi erő, amely összehozza az embereket”. Hangsúlyozta: a paralimpikonok nem a részvételért jöttek, hanem azért, hogy versenyezzenek, győzzenek és képviseljék azt az 1,3 milliárd embert, a világ lakosságának 15 százalékát, aki valamilyen fogyatékkal éli az életét. Egyek vagyunk, de nem vagyunk egyformák – fogalmazott.
Az Eiffel-torony a részt vevő nemzetek zászlói mögött. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az első párizsi paralimpiát a francia államfő, Emmanuel Macron nyitotta meg, a program végén pedig – a paralimpiai zászló felvonását, a paralimpiai himnusz elhangzását és az eskütételeket követően – a paralimpiai fáklya is megérkezett a térre és felcsendült a francia zeneszerző, Maurice Ravel legismertebb szerzeménye, a Bolero. A lángot – amely az olimpiához hasonlóan a szomszédos Tuileriák kertjében, egy magasba emelkedő hőlégballonon lobog majd a következő tizenegy napban – látványos külsőségek közepette öt parasportoló, Charles-Antoine Kouakou, Nantenin Keita, Fabien Lamirault, Alexis Hanquinquant és Elodie Lorandi gyújtotta meg.
A több mint három és fél órás megnyitó tűzijátékkal ért véget.
Párizs, 2024. augusztus 28.
Tûzijáték a 2024-es párizsi nyári paralimpiai játékok megnyitóünnepségén a párizsi Champs-Elysées-n 2024. augusztus 28-án.
MTI/Koszticsák Szilárd
A párizsi paralimpián a menekültek csapatával együtt rekordot jelentő 168 küldöttség mintegy 4400 versenyzője – köztük semlegesként 88 orosz és nyolc fehérorosz – küzd 22 sportágban. A különböző sérültségi kategóriákban összesen 549 számban avatnak bajnokot. A magyar színeket 39 sportoló képviseli, akik 13 sportágban, 68 versenyszámban lesznek érdekeltek. A küzdelmek csütörtökön kezdődnek.
Egy héttel a 2024-es párizsi olimpia megnyitóünnepsége után Vatikán is megszólalt, közleményben fejezte ki szomorúságát a „sok keresztényt és egyéb vallások híveit ért sérelem” miatt.
A közlemény nem nevesíti, mire is gondolnak pontosan, de valószínűleg Az utolsó vacsorának gondolt nyitóképről van szó. Azt írják:
„A Szentszéket elszomorították a párizsi olimpiai játékok megnyitó ünnepségének bizonyos jelenetei, és csak csatlakozni tud azokhoz a hangokhoz, amelyek az elmúlt napokban sajnálatukat fejezték ki a sok keresztényt és egyéb vallások híveit ért sérelem miatt. Egy olyan rangos eseményen, ahol az egész világ a közös értékek mentén áll ki, nem engedhetőek meg olyan utalások, amelyek kigúnyolják sokak vallási meggyőződését.”
A közlemény végén a Szentszék hangsúlyozza, hogy „a véleménynyilvánítás szabadsága nyilvánvalóan nem kérdőjelezhető meg, de a mások tiszteletben tartása szabja meg a határait”.
Bár a versenyek már szerdán elkezdődtek Párizsban, az olimpia hivatalos megnyitóját péntek este és éjjel rendezték meg a francia fővárosban. A ceremónián a magyar csapat zászlóját Tóth Krisztián cselgáncsozó és Böde-Bíró Blanka kézilabdázó vitte. Az ötkarikás játékokat Emmanuel Macron köztársasági elnök nyitotta meg 23 óra előtt néhány perccel. Az olimpiai láng fellobbantására viszont ezután még sokat kellett várni.
Párizs különleges megnyitóünnepséggel készült, amelyen a delegációk a Szajnán hajókkal érkeztek az Eiffel-torony közelében épített ideiglenes stadionba. A 180 fős magyar olimpiai csapatból 63-an vettek részt a felvonuláson. Sokan még Magyarországon tartózkodnak, s értelemszerűen azok is az olimpiai faluban maradtak, akik ma versenyeznek.
A franciák a megnyitóra tizenkét fejezetből álló műsort állítottak össze. Amikor ezek elkezdődtek, a hajók is elindultak, hagyományosan Görögország hajója nyitotta a sort, az ókori olimpiák házigazdája előtt tisztelegtünk.
Ami a műsorszámokat illeti, a színpadokon többek között megjelent Lady Gaga, aki franciául énekelt a táncosok kíséretében, nem maradhatott el a kánkán sem 80 fős tánckarral, s megelevenedett a francia történelem is. A Louvre múzeumé is, még az is, amikor ellopták a Mona Lisát…
Az Eiffel-toronynál az olimpiai zászló felvonása és a beszédek után az olimpiát Emmanuel Macron köztársasági elnök nyitotta meg. Az olimpiai láng fellobbantását viszont a hagyományokat felrúgva nagyon elhúzták… Mindenki arra számított, hogy itt, az Eiffel-toronynál lobban fel, de a fáklyát csónakba tették, elvitték a Louvre-hoz, jó néhány kézen átment, és így még húsz perc izgalmas várakozás után a Tuileriák kertjében gyújtották meg ketten a lángot, amely egy hőlégballonon a magasba emelkedett. A két lánggyújtó a francia sport két legendája volt, a háromszoros olimpiai bajnok cselgáncsozó Teddy Riner (aki most is tatamira lép) és Marie-José Pérec atléta, aki 1992 és 1996 között nyert három olimpiai aranyat.
Kevesebb mint egy hónappal a párizsi olimpia előtt még mindig nem elég tiszta a Szajna vize ahhoz, hogy otthont adhasson az ötkarikás versenyeknek. A megnyitóünnepség hétfőre tervezett első teljes próbáját pedig az erős áramlatok miatt nem tudják megrendezni.
A fővárosi hatóságok által pénteken közzétett jelentés szerint a folyó vízminőségét negatívan befolyásolják a kedvezőtlen hidrológiai feltételek – ezek alatt az esőzéseket, a megnövekedett folyási sebességet, a kevés napsugárzást, a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékletet és a felszíni szennyeződéseket kell érteni. A kórokozók mennyisége jelenleg túl magas – a június 18-án mért adatok alapján az E. coli baktérium szintje az elfogadható érték tízszerese volt –, és a javulás érdekében melegebb időjárásra és alacsonyabb vízállásra lenne szükség.
Párizs térségében 1,4 milliárd eurót fordítottak arra a szervezők, hogy az alkalmi esővíztározó mellett tisztító- és vízelvezető rendszereket telepítsenek a Szajnára azért, hogy a triatlonosok úszószámát, valamint a nyílt vízi úszóversenyeket a folyóban, a metropolisz nevezetességei mentén rendezhessék meg.
A magas vízállás és a megnövekedett folyási sebesség azonban a nyitóünnepséget is veszélyeztetheti, mivel felborulhat a ceremónia menetrendje, ha július 26-án a mintegy 160 hajó túl gyorsan szállítja el a sportolókat a Pont d’Austerlitztől a Trocadéróig.
Párizs főpolgármestere egy hete bejelentette, hogy a július 15-ével kezdődő héten, bő egy héttel az olimpia előtt megfürdik a Szajnában. Anne Hidalgo az akcióval azokat a hangokat akarja elhallgattatni, amelyek szerint szennyezettsége miatt a folyó vizében nem lehet megrendezni olimpiai eseményeket, így a 10 km-es nyílt vízi úszóversenyeknek és a triatlonosok úszóviadalainak is más helyszínt kell keresni.
Az olimpia július 26-án kezdődik, a férfi és női triatlonosok egyéni versenyére július 30-án és 31-én kerül sor, míg a vegyes váltók augusztus 5-én küzdenek meg egymással. A nyílt vízi úszók versenye augusztus 8-ra és 9-re van kiírva, a szervezők korábban úgy tervezték, hogy a helyszínt illetően nincs B tervük, szennyezettség esetén inkább az időpontot módosítanák. A halasztással viszont az lehet gond, hogy augusztus 11-én ér véget az olimpia, sok idő tehát nem marad a csúsztatásra, különösen a nyílt vízi úszók esetében. Az augusztus 28-án kezdődő paralimpián a paratriatlonok szintén ugyanezt a pályát használják majd.
Tavaly az olimpiai tesztversenyek közül az úszók nyílt vízi világkupafutamát törölni kellett, míg triatlonban a férfi és a női versenyt még meg tudták rendezni, a vegyes váltók viadala viszont duatlonra „butult”, az érintett versenyzők, köztük a magyarok legnagyobb szívfájdalmára. (A párizsi olimpián három magyar triatlonos indul, Lehmann Csongor, Bicsák Bence és Kuttor-Bragmayer Zsanett, a vegyes váltóknál ezúttal nem indulhatnak a magyarok, tekintve, hogy nincs meg a létszám.)
Tony Estanguet, az olimpiai szervezőbizottság vezetője a friss hír hallatán megerősítette a rendezők korábbi álláspontját a kérdéssel kapcsolatban, miszerint biztosak abban, hogy a Szajnán meg tudják rendezni az oda kiírt versenyeket, tervük továbbra is összhangban van a „július végétől várható jó körülményekkel”. Hozzátette: „az utolsó fázisba lépett a szervezésnek ez a része, ami egy jó fázis lesz”.
Emmanuel Macron francia elnök ezzel szemben úgy fogalmazott: a túl magas biztonsági kockázat miatt elképzelhetőnek tartja, hogy a versenyeket máshol rendezzék meg. A szervezők ettől kategorikusan elhatárolódtak az elmúlt hónapokban, elmondásuk alapján a helyszínt illetően semmilyen B tervvel nem készültek.
Közben a szokatlanul erős áramlatok miatt a szervezők lemondták a Szajnára tervezett megnyitóünnepség első teljes próbáját, amire hétfőn került volna sor.
Az elképzelések szerint az eddigi szokásokkal ellentétben nem egy zárt stadionban, hanem a városban rendezett megnyitóünnepségen, július 26-án, a mintegy tízezer olimpikon – a teljes mezőny soha nem vonul fel a hajnalig tartó, több órás ceremóniára, tekintve a másnapi versenyszámokra – a Szajna hat kilométeres szakaszán körülbelül 160 vízi járművön jut majd el a fő helyszínig, az Eiffel-toronnyal szemközt lévő Trocaderóig.
Van B terv a párizsi olimpia szervezőinek a tarsolyában, ha terrorfenyegetések miatt veszélybe kerülne az esemény megnyitó ünnepsége. Az eredeti tervek szerint 300 ezer nézővel indítanák el az idei ötkarikás játékokat, de a moszkvai terrortámadás után a szervezőknek muszáj volt B tervet kovácsolniuk.
Terrorveszély esetére van B tervük a szervezőknek a párizsi olimpia gigantikus nyitóünnepségére, melyet a tervek szerint a Szajnán, több mint 300 ezer néző előtt rendeznek meg.
Amélie Oudéa-Castéra sport- és olimpiáért felelős miniszter egy televíziós interjúban beszélt arról, hogy ha rákényszerülnek, fognak tudni változtatni az eredeti elképzeléseken. Ám a B tervről sokat nem árult el. A szervezőktől ezzel kapcsolatban olyan információ szivárgott ki, hogy a helyszínen nem változtatnának, de a parádé volumenét csökkentenék, például úgy, hogy a sportolók nem szállnának hajókra, csak a műsor szereplői.
Ma nincsen terrorfenyegetettség az olimpiára és a paralimpiára, de a továbbiakban is folyamatosan figyeljük a helyzetet – nyilatkozott Oudéa-Castéra az Inside the Games oldal beszámolója szerint a France 2 csatornának.
Attól, hogy nem beszélünk róla, hogy nem említjük a B tervet, nem jelenti azt, hogy nincs és nem számolunk vele.
A kérdés azután erősödött fel, hogy két hete Moszkvában az Iszlám Állam által felvállalt terrortámadást hajtottak végre, melyben 144 ember vesztette életét. Ezt követően Emmanuel Macron francia elnök kormánya a legmagasabbra emelte a készültségi szintet „terrorista-vészhelyzet” miatt. Gerald Darmanin belügyminiszter pedig néhány nappal később jelezte, hogy egymillió embert világítanak majd át az olimpiáig, és Franciaország készen áll a biztonság fenntartására.
A párizsi nyári olimpia július 26-i megnyitójára a jelenlegi tervek szerint 326 ezer nézőt várnak, ebből 222 ezren ingyen tekinthetik meg a műsort. Az ünnepségen a tervek szerint 180 hajó szállítja majd a delegációkat a Szajna mintegy hat kilométeres szakaszán az Austerlitz hídtól az Eiffel-toronyig. A flottából 94 viszi majd a sportolókat, 86 jármű pedig a biztonsági és műszaki csapatok számára lesz fenntartva.
[type] => post
[excerpt] => Van B terv a párizsi olimpia szervezőinek a tarsolyában, ha terrorfenyegetések miatt veszélybe kerülne az esemény megnyitó ünnepsége. Az eredeti tervek szerint 300 ezer nézővel indítanák el az idei ötkarikás játékokat, de a moszkvai terrortámadás ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1712354640
[modified] => 1712350592
)
[title] => Terrorveszély miatt egymillió embert világítanak át Franciaországban, módosulhat az olimpiai megnyitó
[url] => https://sport.karpat.in.ua/?p=13898&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 13898
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 13899
[image] => Array
(
[id] => 13899
[original] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/9b75e227ae784dd3a75c3aaad59a7366.jpg
[original_lng] => 107190
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/9b75e227ae784dd3a75c3aaad59a7366-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/9b75e227ae784dd3a75c3aaad59a7366-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/9b75e227ae784dd3a75c3aaad59a7366-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/9b75e227ae784dd3a75c3aaad59a7366-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/9b75e227ae784dd3a75c3aaad59a7366.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/9b75e227ae784dd3a75c3aaad59a7366.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://sport.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/9b75e227ae784dd3a75c3aaad59a7366.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => sport
[color] => purple
[title] => Спорт
)
[_edit_lock] => 1712339793:12
[_thumbnail_id] => 13899
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2967
[_oembed_7bc81e1e0fadb9997a5dbfbd34b94ece] =>
A quelques jours de son 100e anniversaire, Charles Coste, plus vieux champion olympique français vivant, a confié sa "fierté" d'avoir été désigné pour porter la flamme olympique des JO-2024 de Paris auxquels il aimerait assister #AFPVertical ⤵️ pic.twitter.com/HiQCbWWEo5
A quelques jours de son 100e anniversaire, Charles Coste, plus vieux champion olympique français vivant, a confié sa "fierté" d'avoir été désigné pour porter la flamme olympique des JO-2024 de Paris auxquels il aimerait assister #AFPVertical ⤵️ pic.twitter.com/HiQCbWWEo5
A Nemzeti Stadionba harmincnegyedikként bevonuló magyar küldöttség nemzeti zászlaját két alpesi síelő, Kékesi Márton és Tóth Zita vitte, mögöttük öten vonultak.
Pekingben 91 ország 2871 versenyzője – köztük 14 magyar – indul. Az ötkarikás eseményen 15 sportág 109 versenyszámában avatnak győztest. Peking az első város, amely nyári (2008) és téli olimpiának is otthont ad.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a megnyitón hangsúlyozta, hogy ambíciójának eredményeként Kína sportnemzeté vált, és ma már mintegy 300 millióan űznek ebben az országban valamilyen téli sportot. Ezt nagyszerű eredménynek nevezte, és úgy fogalmazott: a mostani olimpia új korszakot nyit, új szintre emeli a téli sportokban való részvételt világszerte.
„A kínai népnek köszönhetően írhatunk most új fejezetet a sporttörténelemben” – hangoztatta.
A sportolóknak azt mondta, most válthatják valóra álmaikat. Kiemelte, egyben ők azok, akik megmutathatják, milyen az a világ, amelyben mindenki azonos szabályok szerint játszik, miközben békében élnek az olimpiai faluban, ahol nincs semmiféle megkülönböztetés. Egyúttal kérte a világ politikai vezetőit is, hogy adjanak esélyt a békének.
Caj Csi, a szervezőbizottság elnöke kiemelte, hogy a koronavírus-járvány komoly feladat elé állította a rendezőket, de ebben a helyzetben is igyekeznek a legjobban megfelelni az elvárásoknak. Hangsúlyozta az összefogás, a megértés és a támogatás szükségességét, és arról is beszélt, hogy az olimpia nemcsak az eredményekről szól, hanem az összetartozásról, a különbségek áthidalás és a megértésről.
A helyi idő szerint péntek esti ünnepségre a pandémia miatt a 80 ezres Madárfészekbe mintegy 25 ezer nézőt engedtek be, a programot pedig lerövidítették kétórásra. A mínusz öt fokos hidegben rendezett megnyitó központi eleme a Li Paj kínai költő közel 1300 éves versében megénekelt hópehely volt. Már a küldöttségek bevonulásakor is hópelyhekben jelenítették meg az országok nevét, majd a színes műsor is arról szólt, hogy nincs két egyforma hópihe, de voltaképpen mégis mindegyik hasonló.
A műsor mintegy háromezer szereplőjének 95 százalékát tizenévesek tették ki.
A sportolók bevonulása előtt jégből készült hatalmas méretű olimpiai ötkarikát emeltek a bejárat elé. Az olimpiai lobogót a program vége felé hat hazai téli sportoló hozta, köztük Csang Hung, Kína első olimpiai bajnok gyorskorcsolyázója, Han Hsziao-peng síakrobata, Kína első „havas” olimpiai bajnoka, Sen Hszüe műkorcsolyázó, a sportág első kínai ötkarikás bajnoka, és Luo Cse-huan, aki gyorskorcsolyázóként még 1963-ban megszerezte Kína első világbajnoki címét téli sportágban. Az olimpiai esküt Vang Csiang sífutó, Liu Csia-jü hódeszkás, valamint egy bíró és egy edző mondta el. Az olimpiai lángot a stadionban generációk adták át egymásnak, legendás, különböző évtizedben született kínai sportolók, végül a 2000-es években született Dinigeer Jila-mucsiang és Csao Csia-ven vitte fel a lángot egy emelvényre, majd egy hópehely közepébe került. A fenntarthatóság jegyében az utolsó fáklya lett az olimpiai láng, ami ott fog égni február 20-ig.
The Olympics should never be hosted by a country actively committing genocide. Glad to see American taxpayers won’t be paying for diplomats to attend the Beijing Games. https://t.co/2PtoP6Rxny
Since February, Russia has killed 184 Ukrainian athletes. And now Mr. Bach is quoting Emmanuel Macron as allegedly saying “sports should not be politicized” and athletes from Ukraine, Russia and Belarus should be treated equally. Using sports to whitewash war crimes is sickening.
Since February, Russia has killed 184 Ukrainian athletes. And now Mr. Bach is quoting Emmanuel Macron as allegedly saying “sports should not be politicized” and athletes from Ukraine, Russia and Belarus should be treated equally. Using sports to whitewash war crimes is sickening.
A megnyitóünnepséggel hivatalosan is megkezdődött a budapesti Duna Arénában a 34. vízilabda Európa-bajnokság vasárnap.
A találkozót megelőző ceremónián Vári Attila, a Magyar
Vízilabda Szövetség elnöke beszédében elmondta, óriási öröm és büszkeség, hogy
Magyarország kormányának és az európai szövetségnek is köszönhetően házigazdája
lehet ennek a nívós eseménynek Budapest, ahonnan az Európa-bajnoki sorozat is
útjára indult 1926-ban, és ahol immár ötödször mérik össze erejüket a kontinens
legkiválóbb pólós nemzetei.
Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke
„További büszkeségünk, hogy a mai nap nemcsak a férfi és női
felnőtt Eb, hanem egy 2020-as nagy sorozat nyitányát is jelenti, hiszen az idén
Magyarország az összes vizes kontinensviadalt megrendezheti” – tette hozzá.
Paolo Barelli, a vizes sportokat tömörítő európai szövetség
(LEN) elnöke kifejtette, a Duna Aréna 2017-ben egy vízilabda Bajnokok Ligája
hatos döntővel nyitotta meg kapuit, a torna kilenc ezer nézővel látogatottsági
csúcsot döntött. „Ez csupán egy újabb példája volt annak, amikor egy remek
tornát a tökéletes helyen rendeznek meg. A környezet, a szurkolók által
generált atmoszféra, a mérkőzések színvonala egyértelműen bizonyította:
Budapesten minden vizes esemény sikerre van ítélve” – tette hozzá.
Az olimpiai kvalifikációs kontinensviadalon egyetlen tokiói
indulási jog szerezhető meg. Az európai csapatok közül ez csak a vb-ezüstérmes
spanyoloknak van meg.
A megnyitó
ceremóniát követően a magyar–horvát női csoportmérkőzésre került sor,
ahol a házigazda magyar válogatott a papírformának megfelelően, a horvátok
felett aratott sima (25-6) győzelemmel kezdte meg szereplését a Duna Arénában
zajló Európa-bajnokságon.
Bíró Attila együttese hétfőn 19 órától Szlovákia ellen
folytatja.
