Záróünnepséggel zárult a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány VI. Bereg-vidéki Sporttábora. A 10 és 16 év közötti iskolások számára szervezett sportrendezvénynek a II. RF KMF Szakgimnáziuma adott otthont. Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója elmondta, bízik abban, hogy a változatos és színes programot követően a gyerekek feltöltődve térnek haza. Az oktatók munkáját nevelőkként a II. RF KMF diákjai segítették. Bányász Dorotea, a beregszászi főiskola magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója elmondta, a sporttáborban való részvétel számára nagyon jó tanulóóra. A záróünnepség az oklevelek és emlékérmék átadásával zárult. A VI. Bereg-vidéki Sporttábor a magyar kormány támogatásával valósult meg.
Kialudt a február 4-én meggyújtott láng, ezzel vasárnap hivatalosan is befejeződött Pekingben a XXIV. téli olimpia, amely a magyarok számára több szempontból sporttörténelmi jelentőségű volt.
A záróünnepségen Kónya Ádám sífutó hozta be a magyar zászlót a Nemzeti Stadionba. A magyar olimpikonok közül már csak ő maradt Pekingben, illetve a műkorcsolyázó Magyar Márk, aki azonban korábbi pozitív koronavírustesztje után csak hétfőn térhet majd haza. Caj Csi, a szervezőbizottság elnöke minden közreműködőnek köszönetet mondott, aki hozzájárult a sikeres rendezéshez. Arról beszélt, hogy 16 felejthetetlen napon át a világ legjobb sportolói mutatták meg: közös szenvedélyük által képesek erős barátságokat kötni. Kiemelte az összefogást, melynek eredményeként az összes versenyt le tudták bonyolítani a koronavírusos időszakban. Mint mondta, büszke mindenkire, aki elhivatottan tett ezért, egyúttal kiemelte, hogy Peking az első olyan város, amely nyári és téli olimpiát is rendezett. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke azzal kezdte, hogy ámulatba ejtette őt a sportolók teljesítménye. Mindannyian a legjobbjukért küzdöttek, és megható volt, hogy még az ellenfeleiknek szurkoltak, hogy ők is a legjobbat hozzák ki magukból. „Nemcsak tiszteltétek, de támogattátok is egymást” – mondta a sportolóknak, hozzátéve, olyanok is összeölelkeztek, akiknek az országa ellenséges egymással. „Az olimpiai közösségben mind egyenlőek vagyunk, ezt bizonyítottátok ti” – folytatta, kiemelve, hogy az olimpia egyesítő ereje, erősebb, mint a megosztani akaróké. „Ti valóban adtok egy esélyt a békének” – hangoztatta. Ő is köszönetet mondott a szervezésben közreműködőknek, kitért rá, hogy a versenyek kiváló létesítményekben zajlottak, nagyszerű volt a szervezés, a résztvevők felejthetetlen élményekkel gazdagodtak. Beszéde végén pedig hivatalosan lezárta az olimpiát. A helyi idő szerint vasárnap esti ünnepségre a 80 ezres Madárfészekbe a pandémia miatt mintegy 60 ezer nézőt engedtek be. Az „egy világ, egy család” mottójú program közel másfél óráig tartott a mínusz tíz fokos hidegben, s a központi eleme Li Paj kínai költő közel 1300 éves versében megénekelt és a megnyitón elkezdett hópehely-történet folytatása volt. A program részeként a hatalmas kivetítőkön felelevenítették az olimpia legemlékezetesebb, legdrámaibb pillanatait is. Bemutatkozott a négy év múlva esedékes játékok házigazdája, Milánó és Cortina d’Ampezzo is. Az olasz szervezők ünnepélyes keretek között átvették Pekingtől az olimpiai lobogót. Ígéreteik szerint a 2026-os játékok az emberiség és a természet harmóniájáról szólnak majd, a programjuk pedig a „kettősség, együtt” elnevezéssel fut. Hangsúlyozták, ez lesz az első olimpia, amelynek hivatalosan két város ad otthont, ráadásul két tartományban, Lombardiában és Venetóban. Milánó képviseli majd a várost, az emberiséget és a jövőt, míg Cortina a hegyeket, a természetet és a fenntarthatóságot. Pekingben 91 ország közel 2900 versenyzője – köztük 12 magyar – indult. A magyarok egy arany- és két bronzéremmel zártak a rövidpályás gyorskorcsolyázók révén. Liu Shaoang győzött 500 méteren, ezzel ő lett az első magyar egyéni téli olimpiai bajnok. Harmadik volt 1000 méteren és a vegyesváltóban. Utóbbiban futott még testvére, Liu Shaolin Sándor, valamint Krueger John-Henry, Jászapáti Petra és Kónya Zsófia. 1500 méteren Liu Shaoang negyedik, Liu Shaolin hatodik volt, akárcsak a négy éve bajnok férfi váltó. Így a magyar küldöttség a téli játékok történetében először szerzett egy éremnél többet, és először tudott húsz olimpiai pontot gyűjteni.
Helyi idő szerint vasárnap este kialudt a láng Tokióban, ezzel véget ért a XVI. paralimpia, a mozgássérült, látássérült és enyhe értelmi sérült sportolók legnagyobb sporteseménye.
A múlt kedden kezdődött viadalon, melyen a menekültek csapatával együtt 163 küldöttség rekordnak számító 4403 – 2550 férfi és 1853 női – sportolója versenyzett 22 sportágban, 38 magyar vett részt. A piros-fehér-zöld küldöttség hét aranyat, öt ezüstöt és négy bronzot szerzett, amivel 18. lett az éremtáblázaton.
Az Olimpiai Stadionban – ahogy korábban a versenyeket is – a koronavírus-járvány miatt üres lelátók előtt rendezték meg a záróünnepséget. Az este koncepciója a harmonikus kakofónia volt. Az elképzelés szerint egy, a paralimpia által inspirált világot igyekeztek megjeleníteni, amelyben az elsőre annyira szembetűnő különbözőségek harmonikus és színes egészként jelennek meg, nem egyszínűen, hanem különbözőségükben ragyogva. Ami elsőre zűrzavarnak tűnik, az voltaképpen egy új harmónia születése.
A záróeseményen részt vevő sportolók, illetve hivatalos csapattagok – a szervezők tájékoztatása szerint mintegy kétezren – már jóval a kezdés előtt a küzdőtéren foglaltak helyet, a nagy színpad előtt. A nyitó jelenetek után felvonták a japán lobogót, felhangzott a japán himnusz, lejátszották a #WeThe15 kampány kisfilmjét, amely arra irányítja rá a figyelmet, hogy a föld lakosságának 15 százaléka valamilyen fogyatékossággal él. Ezután az arénába érkeztek a nemzetek képviselői, a magyar zászlót a távolugrásban világcsúccsal aranyérmes Ekler Luca hozta be. Bejelentették a paralimpiai mozgalom I’mPossible elnevezésű hivatalos nevelési programjának díjazottjait. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) kezdeményezésének célja, hogy terjessze a paralimpiai értékeket és a paralimpiai mozgalom szemléletmódját a fiatalok körében világszerte. A folytatásban köszöntötték azokat a sportolókat, akiket beválasztottak az IPC-be, valamint a lebonyolítást segítő önkénteseket.
Ezt követte a látványos zenés, táncos előadás második része Tokió emblematikus építményeivel a háttérben. Azután a mozgalom himnuszának elhangzását követően levonták az IPC lobogóját. Ezt Koike Juriko, Tokió kormányzója átadta Andrew Parsonsnak, az IPC elnökének, aki továbbadta Anne Hidalgónak, a 2024-ben házigazda Párizs polgármesterének. A francia főváros kisfilmes bejelentkezése után Hasimoto Szeiko, a szervezőbizottság elnöke, illetve Andrew Parsons búcsúzott. Utóbbi a beszéde végén befejezettnek nyilvánította a játékokat.
Az este zárásaként Louis Armstrong What a wonderful world című dalát adták elő, miközben a kivetítőn paralimpiai jelenetek voltak láthatók, végül pedig kialudt a láng.
