Három a mexikói igazság: történelmi csoportkör és Ochoa-ünnep az Azték Stadionban

A mexikói válogatott 3–0-ra legyőzte a tornától búcsúzó Csehországot, ezzel története során először százszázalékos teljesítménnyel zárta a világbajnoki csoportkört. A hazai közönség ugyan meglepetésre nem láthatta kezdőként Guillermo Ochoát, a legendás kapus csereként pályára lépett, és ennek mindenki legalább annyira örült, mint hazája újabb sikerének.

CSOPORTKÖR, 3. FORDULÓ

A-CSOPORT

Csehország–Mexikó 0–3 (0–0)

Mexikóváros, Azték Stadion, 80 824 néző. Vezette: Yael Falcón Pérez (argentin)

CSEHORSZÁG: Kovár – Holes (Soucek, 64., majd Sojka, 87.)), Hranác, Krejcí – Coufal, Sadílek, Cerv (Chory, 87.), Doudera – Sulc, Visinsky (Provod, 56.) – Hlozek (Schick, 64.). Szövetségi kapitány: Miroslav Koubek

MEXIKÓ: Rangel (Ochoa, 78.) – J. Sánchez, Reyes, Montes, M. Chávez (Gallardo, 78.) – Mora (Fidalgo, 72.), E. Álvarez, Romo (O. Vargas, 63.) – Alvarado, G. Martínez (S. Giménez, 63.), Quinones. Szövetségi kapitány: Javier Aguirre

Gólszerző: M. Chávez (55.), Quinones (61.), Fidalgo (90+4.)

KEVÉS FURCSÁBB VILÁGBAJNOKI REKORD létezik annál, mint amely Mexikó nevéhez fűződik: egyetlen válogatott sem szenvedett el több vereséget a torna történetében. Mégis aligha akad olyan futballnemzet, ahol ez szemernyit is csökkentené a válogatott iránti rajongást, a kudarcok mögött ugyanis páratlan vb-múlt húzódik meg: a háromszoros (társ)házigazda tizennyolcadik alkalommal szerepel a világbajnokságon.

Megjegyzendő, hogy évtizedek óta ugyanazt az akadályt próbálja átugrani: eljutni az áhított ötödik mérkőzésig. A mexikóiak legutóbb az 1986-os hazai rendezésű tornán jutottak negyeddöntőbe, azóta hét nyolcaddöntős és egy csoportkörös – a 2022-es katari – búcsú következett. A létszámbővítés miatt ezúttal a nyolcaddöntő jelenti az ötödik meccset, így a szurkolók titkon már a hatodikra vágynak – de tudják, ehhez lépésről lépésre kell haladni.

A mexikói válogatott utolsó csoportmérkőzése ráadásul egy újabb rekord lehetőségét is magában hordozta: fennállása során még egyszer sem nyerte meg mindhárom találkozóját a csoportkörben. Ehhez – helyi idő szerint szerda este – a vártnál jóval visszafogottabban teljesítő cseh válogatottat kellett legyőznie.

A Dél-Afrika és Dél-Korea elleni sikerek után aligha meglepő, hogy már a találkozót megelőzően kiváló hangulat uralkodott Mexikóvárosban. Az Azték Stadion felé vezető utakon zöld-fehér mezben hömpölyögtek az emberek, a dobok és a rigmusok szinte végigkísérték a szurkolókat. Voltak, akik örömtáncot lejtettek, mások a mariachi-zenekarok dallamaira énekeltek, miközben az utcákat ellepték a mexikói zászlók. Egy idős férfi még a háza tetejére is hatalmas nemzeti lobogót függesztett ki, de korántsem ő volt az egyetlen, aki így fejezte ki bizakodását. A futball-láz akkora méreteket öltött, hogy a városvezetés a korábbi ünneplések tapasztalatai után a belváros egyes részein délután három órától másnap reggelig ideiglenes alkoholeladási tilalmat rendelt el a rend fenntartása érdekében.

A stadionban ugyanakkor nem minden alakult a várakozások szerint. Javier Aguirre szövetségi kapitány a kezdőcsapat kihirdetésekor nagy meglepetésre a cserék közé nevezte Guillermo Ochoát. Mindenesetre a mexikói drukkerek állva tapsolták a torna után visszavonuló negyvenéves kapust, amikor megkezdte a mérkőzés előtti bemelegítést.

Csakúgy, mint Gilberto Morát. A legnagyobb üdvrivalgás a Tijuánában szereplő 17 éves üdvöskének szólt, aki a helyi szakma szerint a következő évtized legfontosabb labdarúgója lehet a válogatott számára, és ha beigazolódnak a várakozások, mexikói rekordot jelentő 30-40 millió euró közötti összegért válthat klubot akár már a nyáron – a kérők között tartják számon a Real Madridot, a PSG-t, a Bayern Münchent és a Milant is.

Az első tetszetős támadást már a maroknyi cseh drukkerhad értékelte tapssal, a 8. percben Denis Visinsky szép támadás végén 11 méterről lőtt, centikkel tévesztette el a jobb alsó sarkot – aligha gondoltuk volna, hogy ez lesz a válogatott egyetlen valamirevaló helyzete. Percekkel később a mexikóiak is megmutatták, hogy néhány húzásból fel tudnak érni az ellenfél kapuja elé, ám túlcifrázták az akciót, ami ziccer helyett elhalt.

Sajnos amilyen jól indult a meccs, olyan unalmasan folytatódott. A játékrészt megszakító ivószünet után Mexikó elvesztette a ritmust, és szinte csak lötyögött a pályán – mintha a játékosok már tartalékoltak volna az egyenes kieséses szakaszra. Eközben a csehek sem mutattak semmi értékelhetőt, saját térfelüket átlépve megállt a tudományuk, többnyire ívelgettek, és a védelem mögé magasan vagy laposan lőtt labdáikat a társrendező védői rendre lefülelték.

A 39. percig kellett várni az újabb helyzetekre: előbb Jorge Sánchez lövése után védett Matej Kovar, majd Roberto Álvarado lőtte az égbe ígéretes helyzetben a labdát – nagy hibája miatt a mellettem ülő mexikói kolléga csalódottságában csak a középpályás becenevét ismételgette, akit csak „El Piojónak”, azaz tetűnek hívnak futballberkekben, amiért fiatalkorában nagy rajongója volt a hasonló becenevet viselő argentin Claudio Lópeznek…

A félidőt jelző hármas sípszó után hangos füttykoncert vette kezdetét. A mexikói szurkolók nemcsak azt nehezményezték, hogy a játékvezető ígéretes hazai támadás közben fújta le az első negyvenöt percet (ami igazából 52 volt), hanem csapatuk addigi teljesítményének is egyértelműen hangot adtak. A csehek sem lehettek túlságosan elégedettek válogatottjukkal, nem úgy játszott, mint amelyik méltó a továbbjutásra.

Mintha mindkét oldalon magába nézett volna a pályán lévő huszonkét játékos, nagyobb iramot diktáltak, lüktetőbb lett a meccs. A csehek húzták azonban a rövidebbet, Mexikó ugyanis Mateo Chávez értékesített ziccerével az 55. percben vezetést szerzett, majd Julián Quinones szerencsés körülmények között esett találatával megduplázta előnyét. Nehéz szavakba önteni, micsoda hangulat lett úrrá az Azték Stadionon: repültek a söröspoharak, mindenki tombolt, és éltette a válogatottat.

A 78. percben újfent megőrült a lelátó népe, pályára lépett ugyanis mindenki kedvence, Guillermo Ochoa, akinek a nevét dalba foglalta a publikum. A hatodik világbajnokságán résztvevő kapusnak nem sok dolga akadt, de ő is kivette a részét az ünneplésből, mivel Mexikó a hosszabbításban a csereként beálló Álvaro Fidalgo révén beállította a 3–0-s végeredményt, és története során először százszázalékos mérleggel, három győzelemmel zárta csoportját – ki tudja, talán ez a teljesítmény elegendő lesz az ötödik, vagy akár a hatodik meccshez is a tornán…

További mérkőzések

Június 25., csütörtök

A csoport: Dél-afrikai Köztársaság–Dél-Korea 1-0

E csoport: Ecuador–Németország, New York, 22:00

E csoport: Curacao–Elefántcsontpart, Philadelphia, 22:00

Június 26., péntek

F csoport: Japán–Svédország, Dallas, 1:00

F csoport: Tunézia–Hollandia, Kansas City, 1:00

D csoport: Törökország–Egyesült Államok, Los Angeles, 4:00

D csoport: Paraguay–Ausztrália, Santa Clara, 4:00

(nemzetisport.hu)